Bajorországban nincsenek no-go zónák, Németország más részein azonban vannak – ismerte el a német kancellár a bajor CSU hétvégi kongresszusán. Azt is megígérte: azon lesznek, hogy felszámolják ezeket, és mindenhová be merjenek menni a rendőrök és a tűzoltók – írja az azonnali.hu
„Ha hiszik, ha nem, én örülök, hogy itt lehetek” – kezdte beszédét a német kancellár a bajor CSU kongresszusán. Angela Merkel hosszasan taglalta, hogy az elmúlt két év mennyi nehézséget hozott a CSU és a CDU együttműködésében, főként a menekültválság kezelése terén. Mindez nem csupán a kancellár, de a CSU népszerűségét is igénybe vette: a bajor párt a nagy német anyapárthoz hasonlóan a szeptemberi parlamenti választáson az elmúlt évtizedek egyik leggyengébb eredményét hozta, főként az euroszkeptikus-bevándorlásellenes AfD megerősödése miatt.
A CSU-ban a választást követően felforrósodott az évek óta tapintható Seehofer-Söder ellentét. Markus Söder bajor pénzügyminiszter soha nem titkolta, hogy ő akar lenni a CSU, és ezáltal Bajorország mindenható ura. A frankföldi politikus ambícióinak eddig csak egy ember állt ellen: Horst Seehofer CSU-elnök és bajor miniszterelnök, aki riválisát nem egyszer alkalmatlannak nyilvánította. Seehofer a választást követően időhúzásra játszott, ám végül nem kerülhette el, hogy megossza hatalmát ősi ellenségével.
Merkel ezek mellett elmondta, Seehofer marad a pártelnök, Söder pedig tavasszal átveszi a tartományi miniszterelnökséget. A CDU és a CSU vártnál gyengébb választási eredményére utalva Merkel azt mondta, nehéz időkön vannak túl, és az elkövetkező hónapokban az lesz a fő feladatuk, hogy megmutassák: tényleg képesek megoldani azokat a kérdéseket, amik az embereket megmozgatják.
Eredeti cikk: azonnali.hu
Szerző: Bukovics Martin & Bakó Bea
– kezdte beszédét a német kancellár a bajor CSU kongresszusán. Angela Merkel hosszasan taglalta, hogy az elmúlt két év mennyi nehézséget hozott a CSU és a CDU együttműködésében, főként a menekültválság kezelése terén. Mindez nem csupán a kancellár, de a CSU népszerűségét is igénybe vette: a bajor párt a nagy német anyapárthoz hasonlóan a szeptemberi parlamenti választáson az elmúlt évtizedek egyik leggyengébb eredményét hozta, főként az euroszkeptikus-bevándorlásellenes AfD megerősödése miatt.
A CSU-ban a választást követően felforrósodott az évek óta tapintható Seehofer-Söder ellentét. Markus Söder bajor pénzügyminiszter soha nem titkolta, hogy ő akar lenni a CSU, és ezáltal Bajorország mindenható ura. A frankföldi politikus ambícióinak eddig csak egy ember állt ellen: Horst Seehofer CSU-elnök és bajor miniszterelnök, aki riválisát nem egyszer alkalmatlannak nyilvánította. Seehofer a választást követően időhúzásra játszott, ám végül nem kerülhette el, hogy megossza hatalmát ősi ellenségével.
A deal az lett, hogy Seehofer marad a pártelnök, Söder pedig tavasszal átveszi a tartományi miniszterelnökséget, és vele fordulnak rá a 2018 őszén rendezendő tartományi választásra. A hétvégi pártkongresszus lényege az volt, hogy erre a dealre a komplett CSU rábólinthasson.
Angela Merkel nem hagyta ki, hogy ne szúrjon oda finoman Seehofernek, aki 2015-ben elég nagy médiavisszhangot kapva a kancellár ellen beszéltpártja kongresszusán. Merkel az új, Söder-érára utalva azt mondta most: az ellentétek idejének vége.
A CDU és a CSU vártnál gyengébb választási eredményére utalva Merkel azt mondta, nehéz időkön vannak túl, és az elkövetkező hónapokban az lesz a fő feladatuk, hogy megmutassák: tényleg képesek megoldani azokat a kérdéseket, amik az embereket megmozgatják. Például a közbiztonsággal kapcsolatos kérdéseket – tette hozzá, szavait az első sorban ülő Joachim Herrmann bajor belügyminiszternek címezve.
Merkel felidézte: Herrmann az azóta megbukott Jamaika-koalíciós tárgyalások során mindig büszkén hivatkozott arra, hogy Bajorországban nincsenek no-go zónák.
Ehhez hozzátartozik a jog és a törvények betartása, ugyanis számos területen ez nem történik meg kielégítő mértékben. Ha hatalmas tömeg van a bíróságokon, és évekig tart, mire meghoznak egy ítéletet, az sokaknak már nem segít – folytatta Merkel, ügyesen és gyorsan átlavírozva a no-go zónák kényes témájáról az igazságügyi reformra.
Merkel egyébként nem most fedezte fel magának ezt a témát. Már 2015-ben meglátogatta az egyik hírhedt no-go zónát: az északnyugati Duisburg Marxloh nevű városrészét. Ott arról beszélt: a tolerancia nem azt jelenti, hogy nincsenek szabályok.
A magyar kormány jó egy évre rá kapcsolt csak: a kvótanépszavazás kapcsán kezdték el nyomatni, hogy Európában állítólag 900 nogo-zóna található. Ide sorolták többek közt azt a kelet-berlini bulinegyedet is, ahol a magyar tulajdonú Szimpla Badehaus nevű klubja található.
FOTÓ: CSU