Közös menekültügyi európai uniós politikát szeretne a német kancellár.
Egy Szerbiába induló vonat tegnap a mace-dóniai Gevgelija állomásán. Az EU-ba tartók útvonala hazánkon át vezet.

Össze kell hangolni a menekültügyi ellátás normáit és színvonalát Angela Merkel német kancellár szerint, és közösen kell megvizsgálni azt is, hogy mely harmadik országokat szükséges besorolni az úgynevezett biztonságos származási országok közé.

A német kancellár leszögezte: „Ebben a helyzetben új uniós menekültügyi politikára van szükség.” Angela Merkel erről már tárgyalt Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével, és konzultál majd Francois Hollande francia államfővel is.

A nyugat-balkáni származású menedékkérőkről azt mondta: olyan országokról van szó, amelyek csatlakozási tárgyalásokat folytatnak az Európai Unióval, tehát ahol a demokratikus viszonyok és a humanitárius körülmények jobbak, mint a polgárháború sújtotta Szíriában. Gazdasági gondokra hivatkozva a német menekültügyi rendszerben nem lehet jogot szerezni a tartózkodásra.

„El kell kerülni, hogy a menekültstátus megszerzésének hamis reménye megerősödjön, mert akkor nem tudunk megfelelően segíteni mindazoknak, akik a védelmünkre szorulnak.” (Angela Merkel német kancellár)

Napjainkban a menedékjogi kérelmek több mint 40 százalékát nyugat-balkáni országok állampolgárai adják be Németországban. A menekültügyi hivatal a kérelmek több mint 99 százalékát elutasítja, mivel a kérelmező származási országában nincs háború, és a kérelmezőt nem éri üldöztetés, ezért nincs joga a menekült- vagy más menedékjogi státus megszerzésére.

A kérelmezők ellátásáról viszont az eljárás végéig – átlagosan 5,3 hónapig – gondoskodni kell, ami egyre nehezebben kezelhető terhet ró a menekültügyi rendszerre.

A bajor tartományi kormány belügyminisztere, Joachim Herrmann szerint az EU-nak sürgősen fel kell lépnie és „fizetnie is kell” azért, hogy Olaszországban és Görögországban betartsák az előírásokat, mert a két országon van a legnagyobb teher a menekültválságban, és nem szabad magukra hagyni őket. Az pedig nem megoldás, hogy az olasz és a görög hatóságok nem regisztrálják a menedékkérőket, hanem „továbbterelik őket” az EU belseje felé.

Közben a Nagy-Britanniát és Franciaországot összekötő Csatorna-alagút üzemeltetője azt közölte, hogy nagymértékben, mintegy 150 főre csökkent azok száma, akik a veszélyekkel dacolva megpróbálnak átkelni a létesítményen. Az Eurotunnel illetékesei szerint a helyzet javulása Calais-nál a kerítéseknek köszönhető, de ez hosszú távon nem jelent megoldás

Forrás: metropol; Kép: Google, illusztráció;
Korrektúra: www.hirmagazin.eu