forrás: MTI
Németországban a politikai menedékjogra jogosult emberek befogadásának nincs felső határa, ugyanakkor mindazoknak, akik nem szorulnak védelemre, vissza kell térniük a hazájukba – erősítette meg Németország álláspontját a német kancellár egy szombati lapinterjúban.
Angela Merkel a Berliner Morgenpost című lapban megjelent interjúban kiemelte, hogy Németországban az alaptörvényből következő „világos jogi alapokra” épül fel a menekültügyi szabályozás.
EPA/HERBERT P. OCZERET
A politikai menedékjog alapvető emberi jog, és ez a jog „nem ismeri a menedékkérők számának korlátozását” – mondta Angela Merkel a pénteken készült interjúban. Németországnak „erős, gazdaságilag egészséges országként megvan az ereje, hogy megtegye mindazt, ami szükséges” – tette hozzá a kancellár. Ugyanakkor „az embereknek van érzékük a méltányosságra, és elvárják, hogy Európában mindenki ugyanúgy elfogadja ezt a feladatot, mint mi” – mondta Angela Merkel. Hozzátette: annak érdekében, hogy „befogadni és integrálni tudjuk a valóban védelemre szorulókat, a másik oldalon szükséges, hogy visszatérjenek a hazájukba mindazok, akik láthatóan nem rendelkeznek a (Németországban) maradás perspektívájával”. „Ezen is dolgozunk” – jegyezte meg a német kancellár a pénteken készült interjúban.
Az európai menekültválsággal kapcsolatban Németország álláspontja eddigi is az volt, hogy a védelemre szorulókat be kell fogadni, és minél hamarabb vissza kell juttatni hazájukba mindazokat, akiket nem ér üldöztetés. Ez mindenekelőtt a nyugat-balkáni menedékkérőkre (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Macedónia, Montenegró és Szerbia állampolgáraira) vonatkozik, akik a Németországban menedékjog iránti kérelmet benyújtó emberek legnagyobb csoportját, nagyjából 40 százalékát teszi ki.
A Der Spiegel című hírmagazin a szombaton megjelent számában azt írta, hogy az idén már 10 ezernél is több menedékkérőt toloncoltak vissza hazájukba, körülbelül annyit, mint tavaly egész évben.
A tartományok egyre határozottabban hajtják végre a kitoloncolásról szóló hatósági döntéseket, például egyedül Hessen tartományból az idén több mint egy tucat charterjárattal szállítottak vissza a kérelmük elutasításával Németország elhagyására kötelezett menedékkérőket Tiranába és Pristinába – Albánia és Koszovó fővárosába -, és az év végéig további 19 járat indul még.
Észak-Rajna-Vesztfáliában is számos járatot szerveznek, ezek Szerbiába, Macedóniába és Koszovóba szállítanak elutasított menedékkérőket, a tartományi rangú Berlin vezetése pedig havonta két ilyen charterjáratot tervez indítani. Ugyanakkor sokan önként távoznak Németországból a kérelmük elutasítása után, az idei első fél évben 12 600-an voltak. Körükben 85 százalékos volt a nyugat-balkániak aránya – írta a Der Spiegel.
A szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) elnöke, Manfred Schmidt a hírmagazinnak azt mondta, hogy az év végéig további 75 ezer nyugat-balkáni menedékkérő ügyét zárják le. Várhatóan néhány kivételtől eltekintve az összes kérelmet elutasítják. „Ezeket a döntéseket aztán következetesen végre kell hajtani, és az elutasított menedékkérőknek a lehető leggyorsabban el kell hagyniuk az országot” – tette hozzá.
A nyugat-balkáni menedékkérők körében eddig is 99 százalék fölött volt az elutasított kérelmek aránya. Ugyanakkor a menedékkérőkről az eljárás végéig – átlagosan több mint 5 hónapig – gondoskodni kell, ami erősen megterheli a menekültügyi ellátórendszert. A kormány ezért most egyebek mellett azt tervezi, hogy csökkentik a pénzbeli ellátás arányát a természetbeni ellátás javára, hogy ezzel is csökkenjen a német menekültügyi rendszer vonzereje a nyugat-balkáni országokban. A kormány még szeptemberben elfogad egy javaslatcsomagot a menekültügy újraszabályozásáról, és erről októberben dönthet a törvényhozás.
Németországba az idén 800 ezer menedékkérő érkezhet a kormány előrejelzése szerint. Ez a tavalyinak a négyszerese. Több tartományi vezető szerint a már háromszor fölfelé módosított előrejelzést is felülírhatja az idő, így akár az egymilliót is elérheti a menedékkérők száma.
