forrás: MTI, M1
Fegyveres merényletben életét vesztette hétfő este Oroszország ankarai nagykövete. A legfrissebb jelentések szerint Mevlüt Mert Altintas szolgálaton kívüli rendőrtiszt volt a támadás elkövetője. A férfi az észak-szíriai Aleppó helyzetéről üzent felbőszült hangon, miután lelőtte a nagykövetet.
A támadás az ankarai kortárs művészetek galériájában történt, ahol Andrej Karlov nagykövet éppen nyitóbeszédét mondta az “Oroszország török szemmel” címet viselő fotókiállítás alkalmából. Szemtanúk és az esetről készült felvételek szerint a támadó hátulról lőtt rá a diplomatára, aki azonnal összeesett. A nagykövetet rögtön kórházba szállították, de életét már nem tudták megmenteni.
Egy rendőr volt a támadó, lelőtték
A támadó rendőri igazolvánnyal lépett be a galériába. A legfrissebb jelentések szerint Mevlüt Mert Altintas szolgálaton kívüli rendőrtiszt volt az elkövető. A férfi az észak-szíriai Aleppó helyzetéről üzent felbőszült hangon, miután lelőtte a nagykövetet. ”Ne felejtsétek Aleppót, ne felejtsétek Szíriát!” – kiáltotta törökül a támadó.
A The New York Times amerikai lap jelentése szerint a férfi is mondta: ” Hátráljatok! Számomra csak a halál maradt!”. A férfi arab nyelven többször torokszakadtából kiáltotta: “Allahu Akbar”, vagyis “Isten hatalmas”. Ugyancsak arabul utalt a dzsihádra is, miközben egyik kezében pisztolyt tartott, a másik kezét pedig kinyújtott mutatóujjal a magasba tartotta.
Beszámolók szerint a támadás után még lövöldözés volt hallható a galériában, ennek során lőtték agyon a fegyveres férfit. Egyes források azt közölték, hogy a merényletnek iszalmista háttere volt, ezt azonban nem erősítették meg. Jelentések szerint a merényletben mások is megsebesültek.
Már beszéltek egymással
Marija Zaharova arról tájékoztatott: Moszkva kapcsolatban áll a törökországi hatóságokkal a merénylettel összefüggésben, az esetet pedig az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé fogja terjeszteni. A szóvivő emellett felszólította Ankarát, hogy tegyen meg mindent az ügy felgöngyölítése érdekében. Később Recep Tayyip Erdogan török elnök felhívta Vlagyimir Putyin orosz államfőt – jelentette a CNN Türk.
Oda a jó kapcsolat?
Törökország moszkvai nagykövetsége eközben mély sajnálatát fejezte ki Andrej Karlov nagykövet halála miatt. A török diplomáciai misszió közleményében hangsúlyozta, hogy “az embertelen tragédia” abban az időszakban következett be, amikor Oroszország és Törökország között szoros együttműködés van kialakulóban. ”Mélységesen együttérzünk az orosz néppel. Ez a mi közös fájdalmunk és veszteségünk” – húzta alá a közlemény.
Ankara polgármestere az esettel kapcsolatban azt mondta: a merénylettel az orosz-török kapcsolatoknak akartak ártani.
Az ankarai merénylet Törökország és oroszország közeledést is meg akarta állítani – mondta Hóvári János, Magyarország volt ankarai nagykövete az M1-en. A szakértő rámutatott: holnap kezdődnek a felek között tárgyalások a szíriai helyzetről, a merénylő pedig meg akarhatta akadályozni, hogy Ankara és Moszkva együttműködése a térségben tovább fejlődjön. Magát a támadást Hóvári János a török biztonsági szolgálat borzalmas nagy hibájának nevezte.
A török külügy később azt közölte, Ankara nem hagyja, hogy az orosz nagykövet elleni “hitvány terrorista támadás” aláássa a török-orosz barátságot. A támadót “ártalmatlanná tették”, a felelősök a törvény előtt fognak felelni – tették hozzá.
Recep Tayyip Erdogan török elnök pedig videóüzenetében azt mondta: az ankarai orosz nagykövet elleni gyilkos merényletnek az volt a célja, hogy megakadályozza a Törökország és Oroszország közötti kapcsolatok normalizálását. Hozzátette azonban: “Azok, akik kárt akarnak okozni Oroszországhoz fűződő viszonyunkban, kudarcot vallanak majd”.
Erdogan elmondta: alkalma volt beszélni orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal, akivel egyetértettek abban, hogy ez az akció valóban provokáció volt. A török elnök leszögezte: “Oroszországhoz fűződő kapcsolataink fontosak számunkra, akárcsak az egész térség számára”. Egyúttal hitet tett az Oroszország iránti szolidaritás mellett, amit szerinte az aleppói evakuálás során sikerült bizonytani is. Elmondta: Putyinnal megállapodott abban, hogy a jövőben a két ország közötti szolidaritást és az együttműködést a terrorizmus elleni küzdelem terén a korábbiaknál is szorosabbra kell fűzni.
Erdogan kifejtette azt a véleményét is, miszerint ezt a merényletet a török nép és a török állam elleni cselekménynek tekinti.
Putyin provokációról beszélt
Az ankarai orosz nagykövet meggyilkolása provokáció volt, amelynek célja az orosz-török kapcsolatok megrontása és a Moszkva azon törekvésének kisiklatása volt, hogy Ankaraával és Teheránnal közösen megoldást találjon a szíriai válságra – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfő este Moszkvában.
Közölte, hogy az orosz Nyomozó Bizottság a gyilkosság nyomán büntetőeljárást kezdeményezett. A testület felhatalmazást kapott arra, hogy felállítson egy csoportot, amely Ankarában a török hatóságokkal együtt részt vesz majd az ügy felderítésében. Mint mondta, erről telefonon állapodott meg Tayyip Recep Erdogan török elnökkel.
Putyin egy Kremlbeli, a televízió által közvetített tanácskozáson közölte, hogy elrendelte az orosz nagykövetségek védelmének megerősítését. Hangsúlyozta, Moszkva pontosan meg akarja tudni, hogy ki áll a merénylet mögött. Putyin közölte, hogy az “őrhelyén” meggyilkolt Andrej Karlov nagykövetet posztumusz állami kitüntetésben fogja részesíteni.
Fontos színtérré vált Törökország
Tarik Demirkan, a Türkinfo főszerkesztője az M1-en azt mondta: ez a merénylet más, mint amelyeket az elmúlt időszakban követtek el Törökországban. Ugyanis nem a tömeget célozta, hanem kimondottan egy olyan személyt, aki egy nagyhatalom képviselője. Ezzel Törökország fontos színtere lett a Közel-Kelet játszmájának – vélte.
Fokozták a készültséget
A török belügyminisztérium eközben megerősítette az orosz nagykövetség védelmét, különleges rendőri egységek őrzik az ankarai orosz képviselet épületét. Ezzel egy időben Törökország moszkvai nagykövetségének és konzulátusának védelmét is megerősítették.
Az Andrej Karlov elleni támadást azonnal elítélte az amerikai külügyminisztérium, valamint Stephane Dujarric szóvivő tolmácsolásában az ENSZ, majd Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője is. John Kerry amerikai külügyminiszter is elítélte a merényletet, és felajánlotta az Egyesült Államok segítségét Oroszországnak és Törökországnak a bűncselekmény felderítéséhez.
Levelet írt Orbán Viktor
Orbán Viktor kormányfő levélben fejezte ki részvétét Vlagyimir Putyinnak, az Oroszországi Föderáció elnökének hétfőn, miután fegyveres támadásban meghalt Oroszország ankarai nagykövete a török fővárosban. A magyar kormányfő levelében – amelyet a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője, Havasi Bertalan juttatott el az MTI-nek – azt írta: mély megrendüléssel értesült arról, hogy az Oroszországi Föderáció rendkívüli és meghatalmazott nagykövete Ankarában terrorista merénylet áldozatává vált.
Magyarország teljes mértékben elítéli a terrorizmus minden formáját, az erőszak mindenfajta megnyilvánulását – tudatta Orbán Viktor. A magyar miniszterelnök kormánya nevében támogatásáról biztosította Vlagyimir Putyint és az orosz népet, illetve részvétét fejezte ki az elhunyt családjának.
Elítélte a támadást a külügy
Megdöbbenéssel értesültünk az ankarai orosz nagykövet elleni merényletről, amelyet a leghatározottabban elítélünk – közölte az MTI-vel Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
Szijjártó Péter közleményében úgy fogalmazott: ez a tragédia is azt bizonyítja, hogy a terrorizmus minden formája ellen fel kell lépni. Őszinte részvétünkről biztosítjuk a nagykövet családját és Oroszország valamennyi polgárát – tette hozzá a miniszter.
Magyarország Törökország stabilitásában érdekelt
Magyarország abban érdekelt, hogy Törökországban stabilitás legyen – mondta a magyar kormányfő belbiztonsági tanácsadója az M1-en. Bakondi György rámutatott: Törökország nagy és erős ország, ahol azonban hárommillió menekült tartózkodik, bonyolult a belbiztonsági helyzete, ugyanakkor fontos szövetségese a NATO-nak és fontos együttműködő partnere az Európai Uniónak.
Hozzátette: ezért mindent meg kell tenni a politikai támogatás és a gazdasági együttműködés reményében is, hogy ezt a stabilitást fenn lehessen tartani.
Az M1 hírcsatornának nyilatkozó Kun Miklós egyetemi tanár elmondta, hogy az ankarai török nagykövet ellen elkövetett merénylet célja az éppen javuló orosz-török kapcsolat lerombolása volt.
Az M1 kérdésére, mely szerint kinek állhatott érdekében a merénylet, Kun Miklós elmondta, hogy csak azok lehettek érdekeltek a támadásban, akik éket akarnak verni Oroszország és Törökország közé, illetve bármilyen terrorista szervezetnek – elvégre a terrorista politika lényege nem csupán a merénylet, de az utána következő hírverés is.
