Újra emelkedik az olajár

Az olajárak november óta jelentősen emelkedtek, gyakorlatilag megduplázódtak azóta. Márciusban ugyan még látható volt egy nagyobb korrekció, de azóta ismét fölfelé kapaszkodik az olajár, és újra 70 dollár közelében tartózkodik. Ez az emelkedés pedig még folytatódhat is a gazdasági nyitással párhuzamosan, mivel várhatóan erős növekedést lehet majd tapasztalni az üzemanyagok kereslete terén, így nem véletlen, hogy sokan a jelenleginél is magasabb árakat prognosztizálnak az év második felére.

A Goldman Sachs befektetési bank szerint például az idei harmadik negyedévben a Brent árfolyama elérheti a hordónként 80 dollárt, mivel az olajkereslet akár napi 5,2 millió hordóval is megugorhat a következő 6 hónapban, ami példa nélküli lenne.

Természetesen nem minden elemzőház látja hasonlóan a helyzetet, a Morgan Stanley áprilisban adott előrejelzése szerint például a nyáron 65-70 dollár közötti sávban mozoghat az olajár. A befektetési bank szerint ezt főleg az indokolja, hogy ugyan a mobilitás emelkedik, de az iráni export esetleges visszatérése, illetve az amerikai olajfúrási aktivitás emelkedése lefelé hajthatja az árakat.

Az amerikai Energia Információs Ügynökség (EIA) legfrissebb május 11-i előrejelzése szerint az átlagos olajár (Brent) 65 dollár körül alakulhat hordónként az idei második negyedévben. Ezzel szemben 2021 második felében már csak 61 dolláros árral számolnak. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy az ügynökség számításai szerint a 2021-es átlagos napi globális olajkereslet 97,7 millió hordó körül alakulhat, ami napi 5,4 millió hordóval magasabb a tavalyi adatokhoz képest. Ezzel pedig a kínálati oldal is nagyjából lépést tudna tartani, ami a harmadik negyedévben zárkózhat fel a kereslet mellé.

Azt azonban az EIA is megjegyzi májusi riportjában, hogy a kilátásokat jelentős bizonytalanság övezi a koronavírus-járvány alakulása miatt (pl. India).

Az olajtartalékok szintje mindeközben gyorsan csökken, már nyoma sincs a kereslet tavalyi visszaesése miatti többletnek, és a jelenlegi tartalékok alig valamivel magasabbak, mint a 2016-2020-as átlag. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) májusi riportjában az EIA-hoz hasonlóan úgy látja, hogy az idei olajkereslet átlagosan napi 5,4 millió hordóval emelkedhet a tavalyihoz képest, és az utolsó negyedévre elérheti a napi 99,6 millió hordót a fogyasztás. A növekvő kereslet pedig arra ösztönözheti az olajkartellt, hogy további könnyítéseket tegyen, amely június 1-jén ülésezik legközelebb. A legutóbbi áprilisi megállapodás keretében az OPEC+ napi 2,1 millió hordó olajat hoz vissza a piacra fokozatosan május és július között (ebbe már beletartozik Szaúd-Arábia korábban önkéntesen vállalt napi 1 millió hordós megszorításának a leépítése is).

Erősödik a forint

A forint az elmúlt hetekben jellemzően erősödött, ez a folyamat pedig az elmúlt napokban gyorsult be, a hét elején pedig folytatódott az erősödés arra a hírre, hogy a Magyar Nemzeti Bank már a júniusi ülésén alapkamatot emelhet az erősödő inflációs kockázatok hatására. Virág Barnabás jegybanki alelnök azt mondta, hogy új fejezet kezdődik júniustól a monetáris politikában és megelőző jellegű monetáris szigorítást is mérlegelni kell az eszközvásárlási program fenntartása mellett. Ezzel pedig megtört a forint 3 éve tartó gyengülési trendje az euróval szemben, de a dollárral szemben is jelentősen erősödött a magyar fizetőeszköz, miközben április végén még 310 felett is álltak a jegyzések, az elmúlt órákban már a 290-es szint alá is beesett a kurzus.

A forint erősödése már korábban megkezdődött, elsősorban az alábbi tényezők játszottak ebben fontos szerepet az elmúlt hetekben:

• Európában a második legmagasabb átoltottság 1-2 hónappal hamarabbi járványügyi lazítást tett / tesz lehetővé a különféle korlátozásokban, ami relatív gazdasági előnyt jelent. Ez pedig gyors gazdasági kilábalást vetít előre, amit erősen támogat a költségvetési politika. Emellett a hiteltörlesztési moratórium hosszabbítási terve is támogatja a lakossági fogyasztást, illetve a kilábalást, és jönnek a nagy EU-s pénzek. A gyors kilábalás pedig viszonylag magas inflációs pályával társulhat, amire az e héten közzétett sokéves csúcsot jelentő inflációs adat is ráirányította a figyelmet. A magasabb inflációs pálya alkalmazkodást válthat ki a magyar monetáris politikából, és ezt árazza a piac, amit Virág Barnabás nyilatkozata is megerősít a kamatemelés lehetőségével kapcsolatban. Erről itt írtunk részletesebben is:

• A határidős kamatvárakozások is azt jelzik, hogy élénkülőben vannak a kamatemelési várakozások Magyarországon (magasabb határidős kamatmegállapodások).
• A rövid távú kamatokat tekintve a forint a leginkább vonzó deviza most a szűkebb régiónkban.

Na, de miért fontos ez a hazai üzemanyagárak szempontjából?

Azért, mert minél erősebb a dollár és gyengébb a forint, annál drágább lesz a kőolaj és ezzel együtt a benzin- és a gázolajár forintban kifejezve. Ez ugyanúgy érvényes fordítva is, vagyis

minél erősebb a forint és gyengébb a dollár, annál alacsonyabb lesz a kőolaj és ezzel együtt a benzin és gázolaj ára forintban. Ez azért lehetséges, mivel az olajipar nagyrészt dollár alapú elszámolással dolgozik.

Magyarán olcsóbban tudok kőolajat venni forintban kifejezve, ha erősebb a forint. Az esetleges júniusi kamatemeléssel kapcsolatos hírek forintra gyakorolt erősítő hatása így tehát alacsonyabb üzemanyagárakhoz vezethet.

Merre mehetnek akkor az üzemanyagárak?

Az olajárak és a forint / dollár árfolyama mellett még két további tényező is szerepet játszik az üzemanyagárak alakulásában:

• a kőolajtermékek és a kőolaj árak közötti árrés, ami várhatóan a kereslet élénkülésével növekedni fog,
• a szabályozói környezet, elsősorban a jövedéki adó, illetve egyéb szabályozás (pl. bioüzemanyag komponensek aránya). A koronavírus- járvány miatt világszerte megugrottak a költségvetési hiányok, így nem lenne meglepő, ha valamikor a jövőben például emelkedne a jövedéki adó.

Kedvező volt egyébként az üzemanyagárak szempontjából, hogy a szabályozási sajátosságok miatt április elején csökkent a jövedéki adó, a benzin esetében 5 forinttal, a gázolajnál pedig 10 forinttal. Ez azonban csak egyszeri átmeneti hatás volt, amit az okozott, hogy az első negyedévben a kőolaj világpiaci ára 50 dolláros átlagár fölé emelkedett. Az esetleges további emelkedés tehát nem okoz majd újabb csökkenést.

Mindent összevetve tehát:

• az olajár a márciusi megtorpanás után elkezdett emelkedni, de a növekedés üteme egyelőre mérsékelt, az elemzői várakozások pedig vegyesek,
• a forint ugyanakkor jelentős mértékben erősödött a dollárral szemben az elmúlt hetekben,
• a finomítói árrések várhatóan még emelkedhetnek idén,
• a jövedéki adó mértékében nem várható változás.

Rövid távon tehát az egymásnak feszülő hatások közül a forint erősödése lehet jelenleg a domináns tényező, ami akár az üzemanyagárak további csökkenésével is járhat egyelőre.

Ennek egyik jele, hogy szerdától 2 forinttal olcsóbb lesz a benzin, míg a gázolaj ára nem változik. Egyelőre tehát a forint meglódulása miatt még valószínűleg nem kell tartani a 450 forintos benzin- és gázolajártól. Ehhez a kőolajárak alapos megugrására lenne szükség, ami persze egyáltalán nem zárható ki.

Hosszabb (több hónapos) időtávon tehát az üzemanyagárak változása már nem teljesen egyértelmű, hiszen amennyiben mégis a várakozások felett alakulna az olajkereslet vagy a kínálat alakulása okoz csalódást, akkor ennél jelentősen magasabb kőolajárak is elképzelhetőek a második félévben. Ebben persze még a nagy elemzőházak sem értenek egyet egymással. Az esetleg szigorúbb hazai monetáris politika és az erősödő forint azonban némi támaszt jelenthet abban az esetben is, ha mégis megugranának az olajárak.

portfolio

Hirmagazin.eu