Le kell szögezni az alábbi tényeket ahhoz, hogy teljes mértékben meg tudjuk érteni a diszkontlánc működését!

1. A MERE mögött álló cég papíron német: TS Markt GmbH

Ez a cég van bejegyezve Németországban, és ez üzemelteti a MERE diszkontláncot Európában.
A hivatalos cégadatok szerint a MERE tehát nem orosz tulajdonú, hanem német vállalat.

2. De a háttér bonyolultabb — a lánc eredete Oroszországhoz köthető

A MERE működési modellje, üzleti felépítése és az első üzletek Oroszországból indultak, még évekkel korábban.

Sok külföldi sajtóforrás (különösen 2021–2023 között) ezt úgy interpretálta, hogy:

• a MERE „orosz eredetű”
• „orosz hátterű diszkontmodell”

Ez a gyakorlati működés alapján igaz, de jogi és tulajdonosi értelemben a bolt:

– NEM orosz cég

– NEM orosz tulajdonban áll

– NÉMET vállalati bejegyzés alatt fut

Összefoglalva: mi az igazság?

Nem – a MERE nem orosz tulajdonú.

Németországban bejegyzett cég irányítja.

Viszont: a lánc eredete, üzleti gyakorlata és első boltjai orosz gyökerűek.

Innen származik a „orosz diszkontlánc” megnevezés.

Ez tehát kettős helyzet:

E fentiek alapján:

Mi az MERE?

• A MERE egy olyan európai diszkontlánc, amelyet a TS Markt GmbH nevű német vállalkozás üzemeltet.
• A lánc célja, hogy alacsony árakkal versenyezzen nagy élelmiszer- és vegyiáru-kínálattal — sokszor az „alacsony költség + alapáru + diszkontár” modellre épít.
• A store-ok nem a luxust, hanem a „leértékelt, de elérhető” árukat helyezik előtérbe — ennek megfelelően a bolt-belsők, választék és szolgáltatás sem a prémium szupermarketek szintje, hanem inkább spórolós, egyszerű, alap-kínálat.

Mely országokban működik az MERE?

A MERE üzletei elsősorban Kelet- és Közép-Európában találhatók. Országlista, ahol jelenleg — vagy korábban — van / volt bolt:

• Oroszország — itt indult a MERE lánc.
• Németország — a TS Markt székhelye; onnan indult a terjeszkedés.
• Románia
• Ukrajna
• Fehéroroszország
• Örményország — jelentek meg boltok az elmúlt években, amikor a lánc terjeszkedett.
• Moldova — szintén korábban nyitott bolt.

Fontos: az MERE nem egy nyugat-európai, több országra kiterjedt lánc, hanem jellemzően a kelet-közép-európai régióban működött/ működik. A nyugati piacokon nem terjeszkedett komolyan.

Hol és mikor indult az MERE?

• Az MERE első boltjai Oroszországban nyíltak meg — a lánc eredetileg ott alakult ki.
• A tulajdonos cég, TS Markt GmbH, német hátterű — de az első terjeszkedés a kelet-európai országok felé irányult.
• A pontos első bolt nyitásának éve nem teljesen dokumentált nyilvánosan — de a lánc 2000-es évekre tehető megalapozódása, bővülése.
• A terjeszkedés a 2000-es, 2010-es években gyorsult fel, amikor több országban is nyitottak üzleteket.

Kihívások és vita az MERE körül

Az MERE modellje nem mentes kritikáktól:

• Sok bolt külső és belső felszereltsége szerény, a minimális költség elvére épül — nem prémium, hanem „olcsó, de elérhető”.
• A diszkontlánc körüli üzleti és jogi háttér nem mindenhol átlátható — ez sokszor vita tárgya volt.
• Versenyhelyzetben hagyományos szupermarket-láncokkal vagy nagy multikkal az MERE nem feltétlenül tud prémium szolgáltatást kínálni.

Miért válhat vonzóvá az MERE?

• Az alacsony ár — sok családnak segítség lehet ilyenkor, ha spórolni kell.
• Az egyszerűség: nem kell prémium szolgáltatás, elég egy biztos bolt, ahol alapvető árukat kapni.
• Ha jól működik, az MERE egyfajta „puha diszkontalternatíva” lehet azoknak, akik nem szeretnének drága boltokba járni.

Összegezzük – A MERE egy orosz alapokon kialakított diszkontmodell, amelyet európai terjeszkedéshez német cégen keresztül működtetnek.

Hogyan indult a MERE Oroszországból, és hogyan került német tulajdonba? – Az igaz történet

A MERE diszkontláncról sok félreértés kering Európában, főleg arról, hogy „orosz bolt-e”, és ki áll mögötte. A valóság ennél jóval összetettebb. A MERE egy olyan üzleti modellből nőtte ki magát, amely Oroszországból indult, de a nemzetközi terjeszkedéshez EU-s céghálózatot hoztak létre, és így lett belőle német tulajdonú vállalkozás.

1. Az alapok Oroszországban: az olcsó diszkontmodell

A MERE elődjét Oroszországban fejlesztették ki. Ez a működési elv:

• nagyon alacsony árak
• egyszerű, díszítés nélküli üzletek
• olcsó üzemeltetés
• minimális marketing
• a vásárlók „raktárcsarnok-szerű” környezetben vásárolnak

Ez az orosz piacon sikeres lett, mert sokan keresték az extrém olcsó alternatívákat.

Fontos: ezek még NEM a MERE márkanév alatt futó boltok voltak, hanem a modell korai verziói.

2. Terjeszkedés Európába – új név, új cég: TS Markt GmbH

Amikor eldöntötték, hogy a diszkontmodellt külföldön is bevezetik:

– új céget kellett alapítani az Európai Unióban

mert EU-n kívüli vállalatként sok országban nem tudtak volna könnyen terjeszkedni.

Így jött létre Németországban a TS Markt GmbH

Ez egy teljesen legális, bejegyzett német vállalat, amely:

• üzemelteti a MERE márkát EU-területen,
• szerződéseket köt,
• beszállítókat kezel,
• alkalmazottakat vesz fel,
• felel a terjeszkedésért.

Jogilag tehát a MERE nem orosz cég. Egy német vállalat a tulajdonos.

3. Miért Németország? – A stratégiai okok

A németországi bejegyzés mögött három fontos ok áll:

– EU-s jogbiztonság és könnyebb működés

Egy német cég számára egyszerűbb az uniós terjeszkedés.

– Hitelesség a befektetők és beszállítók előtt

A „Made in EU” cégforma megbízhatóbbnak tűnik.

– Könnyebb kommunikáció a nyugati piacokon

Egy orosz cég neve (különösen 2014 után) hátrányt jelentett volna.

Ezért a terjeszkedésre nem orosz, hanem német cégstruktúrát hoztak létre – ez bevett módszer a nemzetközi kereskedelemben.

4. Az „orosz modell” és a „német cég” kettőssége – ezért zavaros sokaknak

A MERE:

• üzleti modelljében orosz eredetű,
• de jogi státuszában német.

6. Ma hol működik a MERE?

A bolthálózat országonként változó, de megjelent többek között:

• Németország
• Románia
• Ukrajna
• Fehéroroszország
• Örményország
• Moldova

A növekedés viszont hullámzó volt, több nyugati országban nem tudtak tartósan megmaradni.

Nézzük, mi volt itthon:

Megnyílt a Basket Plus: mit, mennyiért és milyen környezetben kínál az ultrafapados diszkont?

A magyar vásárlók már az első napokban megrohamozták a hazai piacra frissen belépő Basket Plus üzletet, amely a nemzetközi MERE-modell helyi megfelelője. A bolthálózat a Szvetofor-csoport diszkontfilozófiáját követi: egyszerű kialakítás, minimális költség, alacsony árak – és óriási érdeklődés.

A Besence utcában megnyílt első magyarországi üzlet már a nyitást követő néhány napon belül megtapasztalta, milyen, amikor a tömeg „lerohanja” a boltot. A sorok a Méta utcáig értek, a pénztáraknál hosszú percekig vártak az emberek, a bevásárlókocsik roskadásig megteltek. A munkatársak szerint olyan vásárló is akadt, aki Szolnokról utazott Budapestre csak azért, hogy kipróbálja az új ultradiszkontot.

Ultrafapados bolt: civilizációs minimum, raklapok és egyszerűség

A Basket Plus a végletekig letisztított környezetet választotta. Nincs díszítés, nincs önkiszolgáló kassza, nincs applikáció, nincs modern beléptetőrendszer. A termékeket raklapokról vagy egyszerű ipari polcokról lehet levenni, a megvilágítás és berendezés pedig a lehető legpraktikusabb.

Sokan meghökkentek a minimalizmuson, mások szerint pontosan ettől olcsóbbak az árak. A boltvezető elmondta: céljuk az, hogy minden fölösleges költséget kiiktassanak a működésből, és az így megmaradó pénzt az árak csökkentésére fordítsák.

A nagy meglepetés: a „hűtőszoba”

A legfeltűnőbb megoldás az úgynevezett hűtőszoba: ez az üzlettér egyik külön, hűtött helyisége, ahol a felvágottak, kolbászok, tejtermékek sorakoznak. Külön hűtőpultok helyett egyetlen hűtött helyiség működik, előtte fagyasztóládákkal – ez is a költségcsökkentés része.

A vásárlók főleg a húsokat és a felvágottakat keresték, ezekből több fajtából átmenetileg ki is fogytak, mivel minden reggel érkező friss szállítmányt azonnal elkapkodtak.

Mit lehet kapni és mennyiért?

A kínálat egyszerű, de széles, több országból érkező termékekkel:

• alma: kb. 362 Ft/kg
• vöröshagyma: 289 Ft/kg zsákos
• UHT tej: 279 Ft (1,5%, ha épp van készlet)
• fagyasztott halfilé: 1526 Ft/kg
• műbeles virsli: 1214 Ft/kg
• debreceni kolbász: 2119 Ft/kg

A boltvezető szerint a Basket Plus legalább 20%-kal olcsóbb, de egyes termékeknél az eltérés elérheti az 50%-ot is.

(Hamarosan összeszedjük, hogy pl. a Penny-ben, Aldiban, Tescoban mi mennyi, mert szerintünk, így első ránézsére, ezek az árak nem is tűnnek annyira olcsónak!)

A kínálat nem márkaközpontú: sok termék saját fantázianévvel vagy minimális csomagolással érkezik – cél az árleszorítás, nem a dizájn.

Érdekesség, hogy egyszerre találni:

• magyar húsipari termékeket,
• holland hasábburgonyát,
• szlovén babot,
• bolgár savanyúságot,
• valamint meglepően sok textilterméket is.

Miért ennyire zsúfolt az üzlet? – TikTok-effektus

A vállalat nem épített nagy reklámkampányt a nyitás köré. Volt néhány helyi szórólap és regionális rádiós hirdetés, de a tömegek döntően a közösségi médiának – különösen a TikToknak – köszönhetően érkeztek.

Az üzletvezető szerint:

„Minden nap tömegek jönnek, erre mi sem számítottunk..”

A vásárlók között voltak:

• idősek,
• fiatal párok,
• vidékről érkező érdeklődők,
• és olyanok, akik a Lidl és Aldi helyett most kipróbálták az új modellt.

Volt, aki 42 ezer forintot fizetett olyan termékekért, amelyekért máshol akár 100 ezer forintot is elkérnének.

Lesz folytatás? – Jövőre Basket Plus-hullám jöhet

Az üzlet óriási vásárlói érdeklődése alapján szinte biztosra vehető, hogy Budapesten és vidéken is nyílnak majd további Basket Plus üzletek. A cél egy olyan diszkonthálózat kiépítése, amely a nagy láncokkal szemben extrém árversenyt képes generálni.

A vásárlói reakciók alapján a modell működik, bár a minőséggel kapcsolatban akadnak fenntartások – főleg azok körében, akik a klasszikus márkatermékeket keresik.

Összegzés

A Basket Plus nem szép, nem kényelmes és nem modern – de olcsó.
A vásárlók többsége épp emiatt rohanja meg nap mint nap: egy hely, ahol a minimalizmusért cserébe valóban alacsony árakat kapnak.

A kérdés már csak az: ha megjelenik a második, harmadik, ötödik ilyen üzlet, vajon felborul-e a magyar diszkontpiac?

Az ORIGO képgalériája – nézegesd itt a képeket!

Hirmagazin.eu