Forrás: hirado.hu | 2015. 03. 17. 17:10:00
Nem sokkal egy mentett parlagi sas elengedése után a természetvédő szakemberek két ritka és fokozottan védett, mentett sólymot engednek a héten szabadon.
A Körös-Maros Nemzetipark-igazgatósággal (KMNPI) és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettel (MME) együttműködve mentették meg a december folyamán a Szegedi Vadaspark Természetvédelmi Mentőközpontjába került vándor- és kerecsensólymot – írja tájékoztatójában az MME.
Mindkét madarat Makón, lakott részen találták meg, legyengült állapotban: a kerecsensólymot 2014. december 3-án, a vándorsólymot december 17-én. A röpképtelen, jól láthatóan legyengült ragadozó madarakat a KMNPI természetvédelmi őre vitte be a Szegedi Vadasparkba. Az állatorvosi vizsgálatok, valamint az egymáshoz közeli időpontok és a helyszín alapján elképzelhető, hogy fertőzés vagy akár mérgezés is lehet a háttérben, az elvégzett vizsgálatok azonban nem derítettek fényt a betegség pontos okára.
Kerecsensólyom. (Fotó: Bagyura János) Kerecsensólyom. (Fotó: Bagyura János)
Az általános kondíciójavító és parazitaellenes kezelés mellett a kerecsensólymot három napig még kényszertáplálniuk is kellett a szakembereknek. Miután a madarak túl voltak a kritikus első napokon, állapotuk a gondos kezelésnek köszönhetően javult, gondozásukat az MME szakemberei vették át, hogy felkészítsék őket a szabadon engedésre. Mivel ez a rehabilitáció is sikerrel járt, elérkezhetett az idő arra, hogy csütörtökön visszaadják őket a természetnek.
Mindkét faj fokozottan védett hazánkban. A világszerte elterjedt vándorsólyom létszáma folyamatosan fogyatkozott Magyarországon, ennek oka kezdetben az volt, hogy a solymászmadárként kedvelt ragadozó madár fészkeit rendszeresen kifosztották, de a legnagyobb pusztítást utóbb a szintetikus rovarirtó szerek, a DDT használata okozta – ez utóbbit, a világon elsőként nálunk tiltották be, a 60-as években. Több mint 30 évet kellett várni, hogy 1997-ben ismét költsön hazánkban a vándorsólyom, jelenleg 10 felett jár a költőpárok száma.
A kerecsensólyom az eurázsiai sztyeppék lakója, hazánk így nyugati elterjedésének a széle. Valószínűleg ez a faj lehetett az ősi magyar hitvilág turulmadara, de ez sem mentette meg attól, hogy száma vészesen megfogyatkozzon a 20. század második felére. Manapság a védelemnek köszönhetően 140 fölé emelkedett a költőpárok száma, az ázsiai országokban azonban továbbra is drasztikusan romlik a faj természetvédelmi helyzete.
