Forrás: MTI | 2015. 03. 03. 21:55:00

A kilencvenes évektől erősödő illegális migrációra az Európai Uniónak az azonnali, tűzoltás jellegű válaszok mellett hatékony közép- és hosszú távú megoldásokat kell találnia – mondta Molnár Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa, a Miniszterelnökség nemzetközi jogi főtanácsadója kedden Szegeden.
Ehhez nem csupán a hagyományos belügyi eszköztárban kell gondolkodni, hanem használni kell a rendelkezésre álló kül-, kereskedelem- és fejlesztéspolitikai lehetőségeket is – hangsúlyozta a szakember a Szegedi Tudományegyetemen működő Europe Direct Szeged rendezvényén.

Az egyetemi oktató szerint ehhez elengedhetetlen a szoros együttműködés a kibocsátó országokkal, hiszen csak így lehet eljutni a probléma gyökereiig.

A legutolsó, 2013-as adatok szerint 434 ezer menedékkérő érkezett az unióba, közülük 60 ezren kaptak menekültstátust, főleg – mintegy 50 ezren – szírek, mellettük afgánok, oroszok – utóbbiak jellemzően csecsen nemzetiségűek -, illetve pakisztániak, szerbek. Az EU-ban élő illegális bevándorlók arányát nehéz megbecsülni, egy felmérés szerint 2009-ben 2-4,5 millióan voltak, jelenleg pedig 4-4,5 millióan lehetnek – mondta Molnár Tamás.

Magyarországon a három hónapnál hosszabb ideig tartózkodó külföldiek száma viszonylag alacsony, 220 ezer körüli, és nagy többségük határon túli magyar. A kultúrájában, nyelvében más harmadik országbeliek száma pár tízezre tehető – tudatta a szakember.

Ugrásszerűen növekedett azonban a menedékkérők száma: a 2011-es ezerhatszázról 2014-ben 42 700-ra, idén március 1-jéig pedig 28 500-ra. A kérelmezők java része Ausztriába vagy Németországba eljutni próbáló koszovói, aki a jobb élet reményében hagyta el otthonát – mondta az egyetemi oktató. Hozzátette: nem szabad azonban elfelejteni, nem is olyan régen magyarok is – az akkori szóhasználat szerint – disszidáltak, hasonló okokból.

Molnár Tamás hangsúlyozta, rendkívül fontos az érintettek megfelelő tájékoztatása, mivel az embercsempészek meséi alapján tömegek azért indulnak útnak, mert azt hiszik „a Kánaán várja őket”. A szakember felidézte: amikor 2013-ban néhány hónap alatt több mint hatezer koszovói érkezett Magyarországra, a kormány nyáron tájékoztató kampányt indított, amely ideig-óráig el is érte a hatását, csökkent a koszovói menedékkérők száma.

Az egyetemi oktató kitért arra is: a 2014-2020-as időszakra az EU migrációs és integrációs alapjában 3,9 milliárd euró forrás áll rendelkezésre, ennek felosztása a tagországok között ugyan még nem végleges, de Magyarországnak hat-hétszer nagyobb összeg áll majd rendelkezésre, mint az előző költségvetési ciklusban.

A pénz hatékony felhasználása Molnár Tamás szerint szemléletváltást igényel a magyar migrációs igazgatástól, mivel az unió az őrzött szállások, menekültügyi befogadóállomások kialakítása helyett az érintettekkel foglalkozók létszámának bővítését, képzését, szociális munkások alkalmazását támogatná.