orrás: hirado.hu/M1/MTI
Már az Egyesült Államok 31 tagállama nem fogad szír menekülteket. Integrációs tervet dolgoztak ki a menekültek számára Ausztriában. A horvátok bejelentették: nem fogadnak migránsokat, ha Ausztria vagy Szlovénia lezárja határait. Cikkünk folyamatosan frissül.
Alapjogokért Központ: a többség jogai
Az Alapjogokért Központ szerint jelenleg nem garantálható egyszerre az uniós állampolgárok maradéktalan biztonsága és valamennyi, Európába igyekvő menedékkérelmező befogadása. A központ azt írta: minden állam alapvető kötelessége, hogy garantálja saját polgárai biztonságát, ezenkívül az EU tagállamainak feladata a schengeni határok védelme is, az Európai Unión kívülről érkező menedékkérők jogainak biztosítása csak ezek után következhet. Álláspontjuk szerint az Amnesty International kedden közzétett jelentése nincs tekintettel ezekre a kötelezettségekre, az emberi jogi szervezet a párizsi terrortámadások után sem képes szakítani azzal az „emberi jogi fundamentalizmussal”, amely szerint egy védelmezendő kisebbség – jelenleg a menedékkérők – jogai megelőzik a többség jogait. Hozzátették: ezzel az AI „tulajdonképpen a nemzetállamok szuverenitását vitatja”, illetve abból következő jogukat, hogy az uniós joggal összhangban meghatározhassák, ki és milyen feltételekkel léphet be területükre.
A török és a görög kormányfő megállapodása
Törökország és Görögország a jövőben együttműködik annak megelőzése érdekében, hogy az Égei-tengeren újabb tragédiák történjenek az Európába tartó menekültekkel – jelentette be szerdán Ankarában a két ország kormányfője. Ahmet Davutoglu török és Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök a találkozójukat követő közös sajtótájékoztatón ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a menekültek által jelentett terhet nem viselheti kizárólag Törökország és Görögország, a felelősségvállalásból ugyanis a többi európai nemzetnek is ki kell vennie a részét.
Integrációs tervet dolgoztak ki a menekültek számára Ausztriában
A menekültek társadalmi befogadására készítettek tervet Ausztriában. A szakértők által kidolgozott, 50 pontból álló integrációs terv sarokpontjait a Die Presse című napilap ismertette, hivatalosan csütörtökön mutatják be.
A szakértők szerint a menekültek integrációját, az együttélés alapértékeinek, valamint az ország nyelvének elsajátítását az óvodai nevelés alatt kell elkezdeni. Az óvodákat emiatt köteleznék arra, hogy az alapításkor lefektessék az általuk képviselt világnézeti elveket.
Az osztrák külügyi és integrációs minisztérium adatai szerint Bécsben 150 olyan óvoda van, amely iszlám elvek szerint nevel, azonban arról, hogy pontosan hány iszlám óvodai pedagógus és milyen képzettséggel dolgozik az országban, eddig még nem született felmérés. A bécsi egyetem várhatóan év végéig elkészíti tanulmányát, amely a bécsi kisgyerekek óvodai nevelésével foglalkozik, részletesen kitérve az ott alkalmazott pedagógia elvekre.
A szakértők által összeállított terv szerint az iskolákban a bevándorlók az osztrák demokráciafelfogásról és az emberi jogokról szóló politikai képzésben részesülnének, továbbá etikai oktatást is kapnának. Azokat a diákokat pedig, akiknél észlelnék, hogy szélsőséges eszmék iránt mutatnak érdeklődést, külön feladatokkal és iskolán kívüli foglalkozással próbálnák lekötni.
A menekültstátusszal rendelkezők számára olyan tanfolyamokat tartanának, amelyek bemutatják a társadalmi együttélés szabályait és a magatartásmintákat.
A szakértők szerint szorgalmazni kell továbbá az európai értékekkel és az alkotmánnyal összhangban lévő iszlám vallás megélését, és figyelemmel kell követni azon iszlám hátterű szervezeteket, amelyek a menekültek közül szeretnének tagokat toborozni.
A Die Presse által közölt adatok szerint a csaknem 8,5 milliós Ausztria lakosságának hat százaléka muszlim, és a közösség fele osztrák állampolgársággal is rendelkezik. A MedienServicestelle nevű osztrák portál nyáron közölt adatai alapján Ausztria iszlám lakosságának többsége török és bosnyák származású, a muszlimok mintegy 400 szervezetbe és egyesületbe tömörülnek.
Ausztriában januártól októberig 63 ezer, míg 2014-ben 28 ezer, 2013-ban pedig 17 ezer menedékjogi kérelmet nyújtottak be. A kormány az év végéig több mint 85 ezer benyújtott és mintegy 25 ezer elfogadott menekültkérelemmel számol. Előreláthatólag az idén menekültstátust szerzők fele családegyesítési igényt is jelezni fog. Az osztrák külügyminiszter szerint amennyiben megállítható a migránsáradat, úgy 2016-ban már 40 ezer jóváhagyott kérelem is születhet, ha pedig továbbra is sokan érkeznek, úgy ez a szám csak emelkedhet.
A tárca adatai szerint idén októberben adták be a legtöbb, a tízezret is meghaladó menekültkérelmet. A legkevesebbet, csaknem háromezret, márciusban nyújtották be. Míg a múlt héten átlagosan napi 500, addig ezen a héten már napi 600 kérelmet nyújtanak be Ausztriában.
Horvátország sem fogadja a migránsokat, ha Ausztria vagy Szlovénia lezárja határait
Amennyiben Ausztria vagy Szlovénia lezárja határait, mert Németország úgy dönt, hogy nem enged be területére több menekültet, Horvátország sem fogadhatja tovább a migránsokat – jelentette ki Ranko Ostojic horvát belügyminiszter a Vecernji List című horvát napilap szerint.
A belügyminiszter megismételte korábbi nyilatkozatát, miszerint nem támogatja a drótkerítést, de Zágráb nem fogja megengedni, hogy az országban több tízezer migráns torlódjon fel.
A Vecernji List meg nem nevezett rendőrségi forrásra hivatkozva azt írta: „ha Ausztria és Szlovénia lezárja határait, akkor Horvátországnak is ezt kell tennie, de azt senki sem tudja, hogyan”.
Szerbia és Horvátország között több száz kilométeres határ húzódik, a horvát-boszniai határ pedig több mint ezer kilométer hosszú.
A forrás szerint mivel Horvátország nem épített kerítést, Szerbia bárhol ráengedheti Horvátországra ellenőrizetlenül a migránsokat, ami pedig „igazi katasztrófához vezethet”.
A lap úgy véli: Horvátország és Szerbia is könnyen gyűjtőközponttá válhat, a kormány pedig jobban tenné, ha szomszédos országoktól – Magyarországtól és Szlovéniától – megérdeklődné, „hol lehet a legolcsóbban drótot vásárolni”. Eközben Ljubljana továbbépíti a kerítést Horvátországgal közös határán.
Új központ Bécsben
Ma délelőtt mutatták be Bécsben az osztrák hadsereg migránsokat szállító országos irányító központját. Az Osztrák Államvasutak forgalomirányító központjában felállított centrumba futnak be a rendelkezésre álló adatok a különbuszokról és -vonatokról, valamint az éppen elérhető szállásokról. Itt döntenek arról is, honnan, hova és hány főt szállítsanak.
A csehek többsége szerint problémát jelent a migráció
A csehek több mint kétharmada szerint a társadalom számára problémát jelentenek azok a külföldiek, akik az utóbbi években érkeztek Csehországba. Ezt a véleményt a megkérdezettek 69 százaléka osztotta, ami 2003 májusa óta a legmagasabb arány – derült ki abból az októberi országos felmérésből, amelynek eredményét szerdán hozták nyilvánosságra Prágában. 2003 májusában ezt a véleményt az emberek 73 százaléka képviselte, míg 2011-ben csak a megkérdezettek 53 százaléka látott problémát a bevándorlásban.
A 10,5 milliós Csehországban jelenleg több mint félmillió külföldi állampolgár él tartósan, elsősorban szlovákok, ukránok és vietnamiak.
A CVVM közvélemény-kutató intézet felméréséből ugyanakkor az is kiderült, hogy az emberek „általánosságban” jóval nagyobb problémának tartják a bevándorlókat, mint a konkrét esetekben, tehát amikor ezt a kérdést a lakóhelyükre, közvetlen tapasztalataikra vonatkoztatva teszik fel.
Lakóhelyükön a megkérdezettek 35 százaléka minősítette problémának az idegeneket, tehát jóval kevesebben, mint amikor a kérdés az országos viszonyokra vonatkozott. 2003 májusához viszonyítva azonban ez is 12 százalékkal magasabb arány, sőt a legmagasabb az utóbbi 12 évben. Az együttélést a bevándorlókkal 2012-ben látták a csehek a legkevésbé problematikusnak. Akkor mindössze 22 százalék látott problémát. Helyi szinten az emberek 40 százaléka nem lát problémát az együttélésben, míg 20 százalék úgy nyilatkozott, hogy lakóhelyén nem élnek idegenek.
A felméréshez fűzött kommentár szerint az idegenekkel való együttélésben elsősorban az idősebb generációk, a középiskolai végzettséggel rendelkezők és a baloldali pártok választói látnak problémát. A fiatalabb generációk és a magasabb végzettségűek befogadóbbak.
A csehek mintegy kétharmada számára elfogadható, ha az idegenek tanulás, tapasztalatszerzés, háború vagy természeti katasztrófa miatt érkeznek az országba. A politikai menekülteket az emberek 46 százaléka nem fogadná be.
Az amerikai kongresszus vezetői a szíriai migránsok befogadásának szüneteltetését követelik
Az Egyesült Államoknak szüneteltetnie kell a szíriai menekültek befogadását mindaddig, amíg az illetékes hatóságok meg nem állapítják, hogy az esetükben alkalmazott átvilágítási rendszer képes-e kiszűrni a terroristákat – közölte Paul Ryan, a képviselőház republikánus elnöke és Mitch McConnell, a szenátusi republikánus többség vezetője.
Ryan a The Wall Street Journalnek nyilatkozva kijelentette, hogy a felfüggesztésre vonatkozó törvénytervezetről szóló szavazást csütörtökre tűzte napirendre a szövetségi törvényhozás alsóházában.
Barack Obama elnök, aki az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) csúcsértekezletén éppen Manilában tartózkodik, „hisztériának és a kockázat eltúlzásának”, valamint politikai tőke kovácsolására irányuló kísérletnek nevezte a hazájában befogadandó szíriai menekültek számának növelésével szembeni republikánus ellenállást.
Folytatja segélyprogramját az ökumenikus segélyszervezet
A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Magyarországon és Szlovéniában is folytatja migrációs segélyprogramját – számol be szerdai cikkében a Magyar Idők.
Gáncs Kristóf, a szervezet kommunikációs igazgatója a lapnak elmondta, leginkább Szlovéniára koncentrálnak, ahol a helyi evangélikus diakóniával együttműködve dolgoznak. Két tábor támogatásában vesznek részt, az egyik Lendván, a másik Gornja Radgona településen van. Elsősorban anyáknak és kisgyermekeiknek szükséges higiéniás eszközöket, pelenkát, hintőport és meleg vizes tömlőt visznek, emellett megfázás és más betegségek gyógyítására alkalmas vény nélküli gyógyszereket és téli ruházatot szereznek be és juttatnak el a táborokba.
Magyarországon Vámosszabadin és Bicskén folyik segítségnyújtás, főleg az előző településen foglalkozásokat szerveznek a menedékkérő családok gyermekeinek.
