A magyar társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben elsősorban a biztosítási elv érvényesül. Jogosultságot biztosítási előzménnyel lehet szerezni, és az ellátás összege is arányban áll a biztosítási teljesítménnyel. Sem a jogosultsági feltételek vizsgálata során, sem az ellátások összegének megállapításakor nem érvényesülnek anyagi rászorultsági szempontok, a feltételek méltányosságból sem mellőzhetők. Nézzük, mit jelent a méltányosság gyakorlása a nyugellátások esetében!
A nyugellátások esetében a méltányosság gyakorlása nem azt jelenti, hogy az igénylő méltányolható körülményeit a rendes nyugellátás megállapítására irányuló eljárás során akár a jogosultsági feltételek vizsgálata (például a szolgálati idő, vagy a nők kedvezményes nyugdíjazása során lényeges jogosultsági idő elismerése), akár a nyugellátás összegének kiszámítása (például egyes jövedelmek figyelembevételével vagy mellőzésével) kapcsán a kedvezőbb elbírálás érdekében figyelembe lehet venni, vagy hogy jogalapot adna az öregségi nyugdíj korhatár előtti megállapítására vagy nyugellátás egyéb jogosultsági feltétel hiányában történő engedélyezésére.
A méltányossági nyugdíjintézkedések, vagyis a kivételes nyugellátás, a méltányossági nyugdíjemelés és az egyszeri segély különleges helyet foglalnak el a nyugellátások rendszerében. Esetükben a megszerzett biztosítási előzménynek kisebb a jelentősége, de előtérbe kerülnek a szociális rászorultság szempontjai, és az anyagi támogatást igénylő élethelyzetek mérlegelése. E jogintézmények ugyanakkor nem a nyugellátások feltételei vagy számítási szabályai alól mentesítenek, hanem azt teszik lehetővé, hogy a kérelmezők külön meghatározott feltételek mellett, a rászorultság szempontjait figyelembe véve kaphassanak szintén külön szabályok alapján meghatározott összegű ellátást, illetve ellátáskiegészítést.
Az említett feltételek és az adható ellátási összeg jogszabályban van rögzítve, azt a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 66. §-a és a végrehajtására kiadott 168/1997. (X.6.) kormányrendelet (TnyR.) 72/B. §-a szabályozza. A kérelmező ugyanakkor a feltételek teljesítése esetén sem szerez jogosultságot a méltányossági nyugdíjintézkedésre, az továbbra is csak méltányosságból adható (ex gratia) juttatás marad. A jogszabályban meghatározott feltételek mellett az intézkedések másik korlátja a zárt költségvetési keret: gyakran erre vezethető vissza a kérelmek elutasítása vagy a vártnál alacsonyabb összegű intézkedés megvalósítása.
Általános szabály, hogy nem gyakorolható a méltányosság, tehát nem állapítható meg kivételes nyugellátás, méltányossági nyugdíjemelés vagy egyszeri segély abban az esetben, ha a kérelmező letartóztatásban van, szabadságvesztés büntetését tölti, tartós bentlakásos szociális intézményben él, vagy otthont nyújtó gyermekvédelmi ellátásban részesül, illetve javítóintézetben van elhelyezve.
Nyugellátás méltányosságból történő esetleges engedélyezése
Kivételes nyugellátásként öregségi nyugdíj, özvegyi nyugdíj és árvaellátás állapítható meg, engedélyezhető méltányosságból.
Kivételes öregségi nyugdíj megállapítására akkor van lehetőség, ha az érintett személy a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt – 2022-től kezdődően a betöltött 65-ik életév – betöltötte, legalább 7,5 év szolgálati idővel rendelkezik, és a megállapítást különös méltánylást érdemlő körülmények indokolják.
Kivételes özvegyi nyugdíj megállapítására akkor van lehetőség, ha az özvegy a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte vagy megváltozott munkaképességű (egészségi állapota legfeljebb 50%-os), és megfelel az özvegyi nyugdíj egyéb feltételeinek, az elhunyt jogszerző rendelkezett az előírt szolgálati idő legalább felével, és a megállapítást különös méltánylást érdemlő körülmények indokolják.
Kivételes árvaellátás elsősorban akkor állapítható meg, ha az árva megfelel az árvaellátás feltételeinek, az elhunyt jogszerző rendelkezett az előírt szolgálati idő legalább felével, és a megállapítást különös méltánylást érdemlő körülmények indokolják. Rendkívül indokolt esetben az árvaellátás méltányosságból engedélyezhető abban az esetben is, ha az elhunyt jogszerző nem rendelkezik a szükséges szolgálati idő felével sem, valamint ha az árva nem rendelkezik a reá előírt jogosultsági feltételekkel, nevezetesen, ha az árva középfokú iskolában nem nappali rendszerű iskolai oktatásban vesz részt, felsőoktatási intézményben nem nappali képzésben folytat tanulmányokat.
További fontos feltétel, hogy a nyugellátás méltányosságból történő megállapítására, engedélyezésére nem kerülhet sor, ha a kérelmező a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben meghatározott rendszeres pénzellátásban részesül.
A kivételes méltányosságból megállapításra kerülő nyugellátás összege alacsony, az engedélyezhető összeg tekintetében a jogszabály meghatározza, hogy az nem lehet kevesebb 15 000 forintnál, és nem haladhatja meg az 50 000 forintot. Az engedélyezett összeg megállapításakor figyelemmel kell lenni a hiányzó szolgálati idő tartamára.
Megállapított nyugellátások méltányosságból történő emelése, egyszeri segély engedélyezése
Méltányossági nyugdíjemelésben csak azok részesülhetnek, akik számára társadalombiztosítási nyugdíj kerül folyósításra. A Tny. 66. § (1) bekezdés b) pontja rögzíti, hogy kivételes nyugellátás-emelés az öregségi nyugdíjkorhatárát elérő öregségi nyugdíjas (tehát a nők kedvezményes korhatár előtti nyugdíjában részesülők számára csak a nyugdíjkorhatár betöltése után), a korhatárt betöltött szülői nyugdíjas, valamint az özvegyi nyugdíjban vagy árvaellátásban részesülő személy számára állapítható meg.
A korhatár előtti ellátásban, táncművészeti életjáradékban vagy szolgálati járandóságban részesülő személyek nem minősülnek nyugdíjasnak, ezért nem részesülhetnek méltányossági nyugdíjemelésben.
Méltányosságból történő nyugdíjemelés kizárólag annak a nyugellátásban részesülő személynek engedélyezhető, akinek a folyósított nyugellátása, és a nyugellátás mellett esetleg folyósított egyéb rendszeres pénzellátásának együttes havi összege kevesebb mint havi 120 000 forint. A nyugdíjemelés tekintetében további korlátozás, hogy annak engedélyezésére legfeljebb 3 évente kerülhet sor.
Az egyszeri segélyre vonatkozó részletszabályok meghatározzák, hogy segély engedélyezésére azon nyugdíjas személy – ideértve a nyugdíjkorhatárát még be nem töltött nők kedvezményes öregségi nyugdíjában részesülőt is – esetében kerülhet sor, akinek a nyugellátása a havi 100 000 forintot, egyedül élő nyugdíjas esetében pedig a havi 120 000 forintot nem haladja meg. Egyszeri segélyként 15 000 és 50 000 forint közötti összeg engedélyezhető, évente legfeljebb egy alkalommal.
A Magyar Államkincstár Központja abban az esetben is engedélyezhet kivételes méltányosságból nyugdíjemelést, vagy egyszeri segélyt, ha a kérelmező nyugellátása meghaladja a 120 000 forintot, de nem magasabb 140 000 forintnál, illetve nem telt el még 3 év a nyugellátás megállapítása vagy a legutóbbi méltányossági nyugdíjemelés óta.
A méltányossági nyugdíjemelés összege beépül a folyósított nyugellátás összegébe, az egyszeri segély összege nem.
A nyugellátás méltányosságból történő megállapítására, emelésére, illetve az egyszeri segély esetleges engedélyezésére kizárólag az érintett nyugdíjas erre irányuló kérelme alapján kerülhet sor, mely kérelmeket az erre a célra rendszeresített nyomtatványok kitöltésével és a különös méltánylást érdemlő körülmények megjelölésével kell előterjeszteni az érintett személy lakóhelye szerint illetékes vármegyei kormányhivatal nyugdíjügyekkel foglalkozó főosztályánál. Hivatalból történő méltányossági eljárás indítása kizárólag abban az esetben történik, amennyiben a 16 év alatti gyermek részére az árvaellátás azért nem kerülhetett megállapításra, mert az elhunyt hozzátartozója a jogszabályban meghatározott szolgálati időt a haláláig nem szerezte meg.
