Az OMME egyébként honlapján június 29-én figyelmeztette a méhészeket, hogy sok, feltehetően mérgezésben elpusztult méhet találtak több napraforgótáblában, a híradás szerint jelezték is a problémát a NÉBIH Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóságának valamint Dr. Nagy István agrárminiszternek.
Fotó: Oláh Tibor / MTI
„Két érintettel beszéltem az egyik Dömötörfi úr volt, a másik személy egy méhésztársa volt, aki szintén ugyanazon a területen tartotta a kérdéses időpontban a méheit. A fotók alapján úgy gondolom, hogy igen markáns tüneteket mutató mérgezési esettel állunk szemben. A kaptárak előtt található méhhullák mennyiségéből ítélve valamilyen permetezés állhat a dolog mögött” – közölte az index érdeklődésére Tóth Péter, az OMME méhészeti szaktanácsadója.
Veszélyben a méhészetek
„A méhészetek számára elsősorban a helytelen növényvédő szerhasználat rejti a legnagyobb veszélyt. Ez alatt alapvetően azt értem, hogy amennyiben egy készítményt nem úgy és nem akkor használnak fel, amikor erre az engedély okirat lehetőséget ad, akkor igen gyakori a mérgezések előidézése” – mondta Tóth Péter.
A LEGNAGYOBB VESZÉLYT A MÉHEKRE KIFEJEZETTEN KOCKÁZATOS SZEREK JELENTIK, MERT EZEK HATÓANYAGAI BOMLANAK A LEGKEVÉSBÉ. A JELENLEGI MAGYARORSZÁGI SZABÁLYOK SZERINT EZEKET VIRÁGZÓ KULTÚRÁBAN EGYÁLTALÁN NEM LEHET HASZNÁLNI.
Régebben akkor lehetett ilyen szerekkel permetezni a virágzó kultúrákban, ha a felhasználást megelőzően a növényvédős bejelentette a permetezést az önkormányzatnál. A méhésznek ekkor a károk elhárítása érdekében elvileg be kellett zárni, vagy el kellett költöztetni a méhcsaládokat. „Ez a megoldás az esetek többségében nem kivitelezhető. Gondoljuk csak el, mi lesz a méhekkel, ha 35C-fok hőségben bezárjuk őket a kaptárba? Mi lesz akkor, ha a permetezést követően kiengedjük őket és az állatkáink elkezdenek gyűjteni egy olyan területen, ahol a kijuttatott rovarölő csak mondjuk 10 nap alatt bomlik le?” – tette fel a költői kérdést a tanácsadó.
A rovarölő szerek másik nagy csoportját a mérsékelten kockázatos, gyorsan lebomló készítmények alkotják. Ezek használata méhkímélő technológia szabályai mentén (tehát este) lehetséges: a permetezést a csillagászati napnyugta előtt egy órával lehet elkezdeni, de 23 óráig be kell fejezni. Ha ezeket a szereket nappal juttatja ki valaki egy virágzó kultúrában, komoly mérgezést okozhat velük. Tehát nem a szert kell méhkímélőnek nevezni, hanem azt a technológiát, amellyel kijuttatták.
A rovarölő szerek harmadik csoportját a méhekre nem jelölésköteles szerek alkotják. ezeket korlátozás nélkül lehet használni, ugyanakkor azt is érdemes hangsúlyozni, hogy bizonyos hatóanyag kombinációk esetén itt is előírás az esti, tehát a méhkímélő szerhasználat.
Közvetlen deep-link: https://index.hu/tudomany/2018/07/05/gorcsbe_randulva_pusztultak_tomegesen_a_somogyi_mehek/
Forrás: részlet az index.hu írásából
