Vajon az újabb ügy hatására végre nyilvánosak lesznek valaha az ügynöklisták?
Mindenki ezt olvassa most!
Ezek az információk Bálint László történész 2017-ben kiadott könyvében láttak először napvilágot, ám akkor még kevesen ismerték a magyar tudós nevét. Ráadásul az ügynökök jelentései és a beszervezési dokumentumok csaknem 32 évvel a rendszerváltás után sem nyilvánosak teljes mértékben: azokat az iratokat, amelyeket a titkosszolgálatok leadtak az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárába (ÁBTL), a kutatási engedéllyel rendelkező történészek és levéltárosok kutathatják, illetve az egykori megfigyeltek is kikérhetik a róluk szóló jelentéseket. Ezért is bukkanhat fel újabb és újabb érintett neve.
Az egykori kommunista blokk több államában már szembesültek az ügynökmúlttal: Lengyelországban 2005-ben egy 240 ezer nevet tartalmazó ügynöklistát hoztak nyilvánosságra, Csehországban pedig az internetről is bárki számára elérhetővé váltak a csehszlovák titkosszolgálat ügynöklistái.
Magyarországon az LMP képviseli következetesen az ügynökakták nyilvánosságát: 2011 óta 23-szor adtak be törvényjavaslatot az állambiztonsági iratok nyilvánossá tételéről, ám egyetlenegyszer sem vette azokat tárgysorozatba a parlament kormánypárti többsége.
A Karikóra vonatkozó információk így Bálint László könyvéből kimásolva kezdtek terjedni az interneten. Ezek alapján a biokémikust 1978-ban első munkahelyén, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjában „titkos megbízott minősítéssel, hazafias alapon” szervezte be Salgó László későbbi országos rendőr-főkapitány a Belügyminisztérium kémelhárítási részlegére.
Mindenki ezt olvassa most!
– A III/II-es ügyosztályt az ország elleni hírszerző tevékenységek elhárítására hozták létre, itthon és belföldön egyaránt tevékenykedett, tagjai egy része fedésben dolgozott
– magyarázta a Blikknek egy neve elhallgatását kérő történész, aki az állampárti korszak kutatója.
Szerinte azért szervezhették be a biológust, mert a szegedi kutatóintézet stratégiai jelentőségű volt, kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezett, ahol nyugati és szovjet vendégkutatók és delegációk is sűrűn megfordultak. Így a megyei kémelhárítás érthetően potenciális külföldi hírszerző tevékenységet feltételezett itt, amelynek elhárítására beszervezésekkel tettek lépéseket.
A történész szerint az, hogy Karikót hazafias alapon szervezték be, nem jelent semmit, csupán azt, hogy nem anyagi ellenszolgáltatásért cserébe működött együtt. Karikó saját állítása szerint édesapja 1956-os forradalmi múltja miatt állították kényszerválasztás elé beszervezésekor, szakmai ellehetetlenítéssel fenyegetve. „Tudtam, hogyan működik az a rendszer, féltem, ezért aláírtam a beszervezésre vonatkozó dokumentumot. Az ezt követő években semmilyen írásos jelentést nem adtam, senkinek nem ártottam” – írta a tudós.
Múltja nem ronthatja érdemben Karikó Nobel-díj-esélyeit: kollégái se hiszik, hogy csorbulna a megítélése.
– Az előző rendszerben minden külföldre menő tudóst és kutatót megkörnyékeztek a szolgálatok, nagyon sokan aláírtak nekik, de közülük sokan nem jelentettek semmit. Karikó sem ártott senkinek, ezért szerintem a hazai közvélemény sem ítéli el a több mint 30 évvel ezelőtt történtek miatt
– mondta a Blikknek Rusvai Miklós virológus.
Mindenki ezt olvassa most!
Sok ismert embert vettek rá kényszerrel
Medgyessy Péterről a miniszterelnökké választása után derült ki, hogy -III/II-es, szigorúan titkos tisztként dolgozott a Pénzügyminisztériumban, amiért külön fizetést is kapott a szolgálattól. Egykori tevékenységét vizsgálóbizottság is kutatta, de nem ebbe a botrányba bukott bele.
Csurka István írót, a MIÉP egykori elnökét Raszkolnyikov fedőnévvel szervezték be III/III-as ügynöknek kényszer hatására, és állítása szerint soha nem írt jelentést. Az elhárítás később alkalmatlannak nyilvánította Csurkát az együttműködés hiánya miatt.
Novák Dezső válogatott labdarúgó és későbbi edző Nemere fedőnéven jelentett csapattársairól és a bundázásokról.
Szabó István Oscar-díjas filmrendezőt is beszervezték, aki 1957 és 1963 között jelentett a rendezőkről és színészekről a belső elhárításnak, de állítása szerint nem ártott senkinek.
blikk
