Vajon az újabb ügy hatására végre nyilvánosak lesznek valaha az ügynöklisták?
Mindenki ezt olvassa most!
Ezek az információk Bálint László történész 2017-ben kiadott könyvében láttak először napvilágot, ám akkor még kevesen ismerték a magyar tudós nevét. Ráadásul az ügynökök jelentései és a beszervezési dokumentumok csaknem 32 évvel a rendszerváltás után sem nyilvánosak teljes mértékben: azokat az iratokat, amelyeket a titkosszolgálatok leadtak az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárába (ÁBTL), a kutatási engedéllyel rendelkező történészek és levéltárosok kutathatják, illetve az egykori megfigyeltek is kikérhetik a róluk szóló jelentéseket. Ezért is bukkanhat fel újabb és újabb érintett neve.
Az egykori kommunista blokk több államában már szembesültek az ügynökmúlttal: Lengyelországban 2005-ben egy 240 ezer nevet tartalmazó ügynöklistát hoztak nyilvánosságra, Csehországban pedig az internetről is bárki számára elérhetővé váltak a csehszlovák titkosszolgálat ügynöklistái.
Magyarországon az LMP képviseli következetesen az ügynökakták nyilvánosságát: 2011 óta 23-szor adtak be törvényjavaslatot az állambiztonsági iratok nyilvánossá tételéről, ám egyetlenegyszer sem vette azokat tárgysorozatba a parlament kormánypárti többsége.
A Karikóra vonatkozó információk így Bálint László könyvéből kimásolva kezdtek terjedni az interneten. Ezek alapján a biokémikust 1978-ban első munkahelyén, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjában „titkos megbízott minősítéssel, hazafias alapon” szervezte be Salgó László későbbi országos rendőr-főkapitány a Belügyminisztérium kémelhárítási részlegére.
Mindenki ezt olvassa most!
– A III/II-es ügyosztályt az ország elleni hírszerző tevékenységek elhárítására hozták létre, itthon és belföldön egyaránt tevékenykedett, tagjai egy része fedésben dolgozott
– magyarázta a Blikknek egy neve elhallgatását kérő történész, aki az állampárti korszak kutatója.
Szerinte azért szervezhették be a biológust, mert a szegedi kutatóintézet stratégiai jelentőségű volt, kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezett, ahol nyugati és szovjet vendégkutatók és delegációk is sűrűn megfordultak. Így a megyei kémelhárítás érthetően potenciális külföldi hírszerző tevékenységet feltételezett itt, amelynek elhárítására beszervezésekkel tettek lépéseket.
A történész szerint az, hogy Karikót hazafias alapon szervezték be, nem jelent semmit, csupán azt, hogy nem anyagi ellenszolgáltatásért cserébe működött együtt. Karikó saját állítása szerint édesapja 1956-os forradalmi múltja miatt állították kényszerválasztás elé beszervezésekor, szakmai ellehetetlenítéssel fenyegetve. „Tudtam, hogyan működik az a rendszer, féltem, ezért aláírtam a beszervezésre vonatkozó dokumentumot. Az ezt követő években semmilyen írásos jelentést nem adtam, senkinek nem ártottam” – írta a tudós.
Múltja nem ronthatja érdemben Karikó Nobel-díj-esélyeit: kollégái se hiszik, hogy csorbulna a megítélése.
– Az előző rendszerben minden külföldre menő tudóst és kutatót megkörnyékeztek a szolgálatok, nagyon sokan aláírtak nekik, de közülük sokan nem jelentettek semmit. Karikó sem ártott senkinek, ezért szerintem a hazai közvélemény sem ítéli el a több mint 30 évvel ezelőtt történtek miatt
– mondta a Blikknek Rusvai Miklós virológus.
Mindenki ezt olvassa most!
Sok ismert embert vettek rá kényszerrel
Medgyessy Péterről a miniszterelnökké választása után derült ki, hogy -III/II-es, szigorúan titkos tisztként dolgozott a Pénzügyminisztériumban, amiért külön fizetést is kapott a szolgálattól. Egykori tevékenységét vizsgálóbizottság is kutatta, de nem ebbe a botrányba bukott bele.
Csurka István írót, a MIÉP egykori elnökét Raszkolnyikov fedőnévvel szervezték be III/III-as ügynöknek kényszer hatására /Fotó: RAS-archívum
Csurka István írót, a MIÉP egykori elnökét Raszkolnyikov fedőnévvel szervezték be III/III-as ügynöknek kényszer hatására, és állítása szerint soha nem írt jelentést. Az elhárítás később alkalmatlannak nyilvánította Csurkát az együttműködés hiánya miatt.
Szabó István is megszenvedte eltitkolt ügynök-múltjuk nyilvánosságra kerülését/ Fotó: MTI Szigetváry Zsolt
Novák Dezső válogatott labdarúgó és későbbi edző Nemere fedőnéven jelentett csapattársairól és a bundázásokról.
Szabó István Oscar-díjas filmrendezőt is beszervezték, aki 1957 és 1963 között jelentett a rendezőkről és színészekről a belső elhárításnak, de állítása szerint nem ártott senkinek.
blikk
