Enyhe túra, a végén szédítő mélység, csillogó víztükör, meredek sziklafal, a bátrabbak sziklát másznak és gumicsónakba merészkednek…
Egy közepes dombon egyszemnyi tenger. Ez a Megyer-hegyi tengerszem. Egykor kőbánya dolgozott itt, a domb kristályos kemény képződményeiből gabonaőrlő, érczúzó malomköveket csiszoltak, kézzel…
Már vagy száz éve bezárták a bányát. A fejtési gödörben az idők során összegyűlt esővízből pompás kis tó kerekedett, különlegesen szép, magas bányafalakkal körülölet környezetben.
Vigyázat, nem sekély, akár egy hajót is megtartana hét méteres mélységével, a sziklafalak meg itt-ott hetven méter magasan merednek.
Mondhatnák, még a szállásra sincs gondja az ide kirándulónak, bár a hajdani kőbányászok közeli riolittufába vájt szállásbarlangjai inkább csak rácsodálkozásra valók. Miként a bányaőr barlangja és az egykori kovácsműhely is.
Izgalmas átgyalogolni a kőzetbe vágott mesterséges és alig egy szekérnyi széles kanyonon is, amely egykor a malomkövek elszállításának útjaként szolgált. A út mentén található puha kaolin kőzetdarabokkal a gyerekek rajzolhatnak a sziklafalra.
A környék ma már természetvédelmi terület. Gyalog egy tanösvény vezet a tengerszem partjához, Sárospatakról indul a malomkő ösvény, piros jelzéssel…A domb alján egy halastó van, mellette pedig egy őrzött parkoló. Innen kitaposott út vezet fel.
Forrás:top7hungary
