Nem volt választása – ezt mondta a vérfertőzésre és csecsemőgyilkosságra kényszerített lány a Kékfénynek. 10 éves korától kezdve rendszeresen megerőszakolta az apja, hiába kérte az anyja segítségét, a nő inkább a férjét támogatta és a gyerekét fenyegette, hogy ne derüljön ki a titok. A lányt elzárták a külvilágtól és hiába lett egyre bizarrabb minden a kamasz körül, képtelen volt belőle kiszabadulni. Annyira megtörték, hogy akkor sem tett semmit, amikor már a második gyereke született a vérfertőző kapcsolatból, a család pedig úgy döntött, megölik a csecsemőt.
(A Kékfény riportja)
Egy apró borsodi faluban, és annak is a legszélén bukkant rá a Kékfény stábja a 20 éves Alexandrára. A szomszédok irányították el őket hozzá, tudták, miért menekült oda. A fiatal nő kijött a házból, beszélgettek. Felvehették a találkozást, csak azt kérte, az arcát ne mutassák meg.
Alexandra drámai élettörténetére azután derült fény, hogy tavaly júliusban kórházba kellett szállítani. Az orvosok hamar rájöttek, hogy az erősen vérző, fiatal nő valamivel korábban szült. Ő azonban tagadta, ezért a megyei kórház bejelentést tett a rendőrségen. A házkutatás során a nyomozók megtalálták az újszülöttet, de már nem élt.
Ekkor még úgy tűnt, hogy egy nem kívánt terhességből, amit a szülei elől is titkolt, született az egyébként egészséges leánygyermek. És a lány ellátatlanul hagyta, becsomagolta ruhadarabokba, majd betette egy táskába, és elhelyezte az ágyneműtartóban – mondta Martossy György, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Főügyészség sajtószóvivője.
Más állt a háttérben
Az újszülött-gyilkosság hátterében azonban a nyomozók számára egy másik történet kezdett körvonalazódni a tanúk elbeszélései alapján. Alexandra és hat kisebb testvére egy házban élt a szüleivel, a szintén borsodi településen, Boldván. A fiatal nő tíz éves volt, amikor apja szemet vetett rá. 14 évesen teherbe esett a férfitól, ám igyekeztek eltitkolni a világ elől. A szomszédok azonban gyanakodtak – mondta egyikük, aki osztálytársa is volt Alexandrának.
Amikor a vérfertőző kapcsolatból egy kislány született, a család azt hazudta, hogy Alexandra alkalmi kapcsolatából fogant. Úgy anyakönyvezték, hogy ismeretlen személy az apa. Egyébként a családban, a testvéreivel és a szüleivel együtt nevelték a kislányt. Az alig 1-2 pici helyiségből álló lakásban nehéz lehetett elrejteni a történéseket, így bizarr módon, mindenki mindenről tudhatott. A család azonban összezárt, Alexandra iskolába már nem járt, a rokonain kívül pedig senkivel nem találkozhatott.
Amikor a DNS-vizsgálatok egyértelműen bizonyították, hogy a megölt csecsemő is Alexandra apjától fogant, a férfi azzal védekezett, hogy kölcsönösen akarták a vérfertőző viszonyt. Ám a sorozatos kihallgatások alatt a fiatal nő megtörte a hallgatást, és elárulta: apja tíz éven át megerőszakolta. Állítása szerint nem is ő, hanem a szülei tervelték ki és hajtották végre a csecsemőgyilkosságot. A vérfertőzés bűncselekményéből emberölési ügy lett.
„Azt beszélték meg, hogy elrejtik. Hogy eltüntetik” – mondta Alexandra a Kékfénynek a szüleiről. Arra a kérdésre, hogy ez mit jelentett volna, úgy fogalmazott: „hát hogy megölik, meg elássák”.
A boldvaiak azt mondták, amit Alexandra: a nő anyja tudott és hallgatott a szexuális erőszakról.
A vérfertőző viszonnyal párhuzamosan Alexandra anyja is újra és újra szült. Ám hiába tudták, vagy legalábbis sejtették sokan, a titok nem lepleződött le. Senki nem akadt, aki segített volna megmenekülni Alexandrának.
Beletört a sorsába
A Kékfény munkáját rendszeresen segítő Komóczi Mihály szakértő szemmel nézte végig a fiatal nővel készített interjút. Az igazságügyi pszichológus felfigyelt rá, hogy Alexandra tőmondatokban beszél, az érzelmei kifejezésére alig van szókincse, ezért sem talált módot a segítségkérésre. „Nagyon nehéz az a helyzet, amikor valaki iskolázatlan, nehezen fejez ki érzelmeket, akkor nehezen kommunikálja a traumát is” – fogalmazott.
Mivel a környezete sem tiltakozott, Alexandra elfogadta, hogy neki ez az élet jutott. Mindennapjai részévé vált a trauma, nem beletörődött, hanem beletört a sorsába. Talán ezért nem próbált akkor sem menekülni, amikor felnőttként már megtehette volna – mondta a szakember.
„Megvertek, megöltek volna” – mondta Alexandra szüleiről. Arra a kérdésre, hogy valóban meg is tették-e volna, azt mondta: „persze, így is ütöttek-vágtak”.
Komóczi Mihály szerint nagyon érdekes, amikor Alexandra arról beszélt, hogy megölték volna. „Nem úgy mondta, mintha ez egy tragédia lenne, hanem mintha természetes dolog: ha valamit mondok, az apám megöl. Ezek nagyon súlyos szavak”– emelte ki.
A mélyszegénység és az iskolázatlanság mind rizikótényezők voltak a fiatal nő áldozattá válásához – mondta a szakértő. Tudatlansága a világról, a szexualitásról, az emberek közti kapcsolatról kiszolgáltatottá tették. Titka talán sosem derül ki, ha nem lesz rosszul a szülei által levezetett szüléstől, és nem kerül kórházba.
Azzal kapcsolatban, hogy a boldvaiak azt mondták, pontosan tudták, mi zajlott Alexandráéknál, a nő úgy fogalmazott: „szerintem tudták. Mégse tettek ellene semmit”. Hogy miért nem kért segítséget, azt válaszolta: „kitől, amikor nem engedtek ki a házból? Még vécére is kísérettel mentem”.
Azt az egész család tudta, hogy amit tesznek, az elfogadhatatlan, ezért is leplezték mindenáron.
Az újszülött gyilkosságok esetén a törvény korábban figyelembe vette az anyák megváltozott pszichés állapotát. Ma a legsúlyosabb büntetés jár érte.
„Az újszülött megölése 14 éven aluliak sérelmére elkövetett emberölésnek minősül. Ez a jelenlegi szabályozás szerint 10-20 évig, vagy életfogytig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő” – mondta Balsai István ügyvéd.
Vádat emeltek ellenük
Alexandra esete azonban nem a magára maradt, végső kétségbeesésében a gyerekét elveszejtő anyákéhoz hasonló. A vád szerint szüleivel előre kitervelten követték el a gyilkosságot. Az ügyészség a napokban mindhármuk ellen vádat emelt emberölés miatt.
Az apát szexuális erőszak miatt is felelősségre vonják majd. A férfi a szó szoros értelmében nem pedofil. Ám az ilyen típusú elkövetők nem szívesen számolnak be valós motivációjukról – ezt tapasztalta az igazságügyi szakértő. A háttérben hatalom utáni vágy, beteges birtoklás, de mindenféleképpen valamiféle szexuális zavar áll – mondta Komóczi Mihály.
A nő anyját cinkos hallgatása miatt kiskorú veszélyeztetésével is vádolják. Alexandra helyzete kettős: a vád szerint ő is részt vett a pici megölésében, mielőtt kórházba került, ő mégis szabadlábon védekezhet.
Bár az emberölés tekintetében vádlott, más bűncselekmények vonatkozásában ő a sértettje a történetnek – az őt megerőszakoló apja áldozata. Az eljárás során ezt értékelni kell majd a bíróságnak – mondta az ügyészség szóvivője.
A törvény ilyen esetekben lehetőséget ad a különös méltánylásra, ami lényegesen enyhíti a büntetést.
„A Btk. lehetőséget ad arra, hogy különös méltánylást érdemlő esetekben legalább 5 évig tartó szabadságvesztésből induljon ki a bíróság. A tízéves alsó határ 5 évre csökken. Amennyiben ez megállapítható, akkor a bíróság 5 és 10 év között is meghatározhatja a szabadságvesztés mértékét” – tette hozzá Balsai István.
A fiatal nő kegyelemért is folyamodhat. Ha a szakértők azt állapítanák meg, hogy akaratát megbénító kényszerítéssel sodorták bele a gyilkosságba, akár fel is menthetik. A gyermeke megölésével vádolt Alexandra időközben férjhez ment az unokatestvéréhez. 5 hónapos terhes, kisfiút várnak.
A boldvai családból minden gyereket kiemeltek, nevelőszülőknél élnek azóta. Semmilyen bizonyíték nem merült fel arra, hogy az apa őket is molesztálta volna, ezért a nyomozás során egyiküket sem hallgatták meg. Így nem tudni, ők mit éltek át mindebből.
Forrás: hirado.hu / kekfeny
Képek: mandiner, józsefvaros, bice
