Német tudósok rájöttek, hogy miért okozhat vérrögképződést az AstraZeneca koronavírus elleni oltása. A szakértők azt már korábban is megfigyelték, hogy az oltás által kiváltott immunválasz okozhatja a problémát, az viszont eddig nem volt világos, hogy a folyamat pontosan hogyan mehet végbe.
A Research Square oldalán most megjelent egy olyan, egyelőre még nem lektorált tanulmány, amelyben azt írják,
hogy a vakcina egyik segédanyaga járulhat hozzá a vérrögképződés kialakulásához.
A kutatók szerint egy kétlépéses folyamat vezethet a trombózis kialakulásához a szervezetben. Az első fázisban az oltóanyag összetevői kapcsolatba kerülnek a vérlemezkékkel. A lemezkék ekkor aktiválódnak és kémiai jeleket küldenek szét a szervezetben, ami aztán az immunválasz erősödéséhez vezet.
Bizonyos esetekben azonban a vérlemezkékből túl sok aktiválódik, így az immunrendszer lényegében „túltöltődik”. Ráadásul a jelzések az úgynevezett B-sejteket is működésbe hozzák, amelyek aztán a PF4 nevű vérlemezke faktor ellen kezdenek antitesteket képezni.
Ezek az antitestek aztán megkötik a vérlemezkéket. Ezzel idáig még nem lenne baj, mert ez a többi oltásnál is előfordulhat. A probléma ott kezdődik, hogy az AstraZeneca-oltásnak van egy segédanyaga, az EDTA, amely fokozza a kiserek áteresztőképességét.
Ezáltal a vérlemezkék és a köréjük gyűlt antitestek a véráramba is be tudnak kerülni. Itt aztán ezek – nagyon ritka esetben – akut gyulladásos folyamatokat indítanak be, és ezek vezetnek aztán a vérrögök képződéséhez.
A vérrögök kialakulását ugyanakkor gyors, célzott kezeléssel meg lehet akadályozni, egy idő után pedig az autoimmun-folyamat, amely azokat létrehozza, magától véget ér
– állítják a kutatók. A kutatás vezetőjét, Andreas Greinachert megkérdezték arról is, hogy szerinte mivel lehetne biztonságosabbá tenni a vakcinát. Felvetette, hogy az EDTA kivonása és helyettesítése megoldhatná a problémát, de nem tudja, hogy erre van-e lehetősége a gyártónak.
Az AstraZeneca koronavírus elleni oltóanyaga egy háziorvos rendelőjében 2021. március 17-én
Arra a kérdésre, hogy miért a nőket érinti elsősorban a trombózis, Greinacher azt mondta, hogy véleménye szerint ez részben amiatt van, mert az egészségügyi dolgozók többsége közülük kerül ki és az oltási kampányok elején ők voltak azok, akiket elsősorban az AstraZeneca-vakcinával beoltottak. Hozzátette ugyanakkor, hogy a hormonok is szerepet játszhatnak, valamint az is, hogy a nők gyakran hajlamosabbak az autoimmun betegségekre.
Az egyelőre még nem tisztázott, hogy a Johnson & Johnson oltóanyagánál – amiben nincs EDTA – pontosan mi okozhatja a vérrögök kialakulását. Az AstraZeneca esetében viszont fontos leszögezni, hogy még a ritka trombózisos esetek mellett is több előnye van az oltásnak, mint hátránya.
index
