Sokan nem értik, miért nem okozott pánikot a pénzpiacokon az a lehetőség, hogy ez Egyesült Államok és Észak-Korea között katonai konfliktus robban ki, amelyben a phenjani rezsim még atomfegyver bevetésével is megpróbálkozhat. A tőzsdeindexek csak néhány százalékot estek.
A pénzpiacokon nem okozott pánikot az Egyesült Államok és Észak-Korea közti feszültség növekedése annak ellenére, hogy a történet vége háború is lehet – írja a Bloomberg. A legnagyobb veszélyben lévő Dél-Korea vezető indexe a Kospi hetekkel ezelőtt, július 28-án szenvedte el idei legrosszabb napját, de annak nem a helyi konfliktus, hanem az általános pénzpiaci visszaesés volt az oka.
A végső pusztulás cechje
A válasz prózai: a legborzalmasabb forgatókönyv, egy kiterjedt, atomfegyver bevetésével járó háború okozta pénzügyi kárt nem lehet értelmes kockázatként kezelni. Más szóval az apokalipszist nem lehet beárazni.
Lehetetlen megmondani, hogy egy megsemmisülés típusú esemény (jelen esetben a Koreai-félsziget elpusztulása), azaz nem pusztán egy katasztrófa, hanem a végső pusztulás milyen pénzügyi következményekkel járna – mondja Timothy Ash, a londoni Bluebay Asset Management vezető elemzője.
Egy másik ismert szakértő, Mark Mobius, a Templeton Emerging Markets Fund vezetője hónapokkal ezelőtt megjósolta, hogy a konfliktus kiéleződésének nem lesz számottevő piaci hatása. A befektetők nem törődnek vele, mert ha jön a teljes megsemmisülés, akkor úgyis mindenki elbukja a pénzét és örülhet, ha az élete megmarad. Semmit sem lehet ez ellen tenni.
Szexi befektetési célpont
Mobious úgy véli, hogy az Észak-Korea jelentette veszély ellenére Dél-Korea jelenleg vonzó befektetési célpont. A tavasszal megválasztott új elnök, Mun Dzsein ugyanis várhatóan elődeinél keményebben lép majd fel az országra jellemző csebolok, azaz családi tulajdonban lévő vállalatkonglomerátumok ellen.
Ezzel megnyílhat az út az új cégek felemelkedése előtt – és mi mást is látna szép jövőnek egy értékpapír-piaci befektető, mint ezt. Ezért növelték a Templeton portfóliójában a dél-koreai vállalatok súlyát.
Mobius abban is bízik, hogy az új vezetés – a csebolokkal, a politikai és a gazdaság összefonódásával szembeni határozottabb fellépés mellett -, nagyobb figyelmet fordít Kínára, kiemelkedő gazdasági partnerére. Emellett megtanulhatnának nemet mondani az USA-nak.
Mun az elnökválasztási kampányban azt mondta, hogy kész találkozni az észak-koreai vezetőkkel. Ezt megkönnyítheti, hogy szülei a félsziget északi részéből származnak.
+ Trump
Ugyanakkor nincs jele annak, hogy az USA lecsapni készül. James Mattis védelmi miniszter arról beszélt, hogy a washingtoni kormány – amelynek Trump a feje – a diplomáciai megoldás irányában halad és egy koreai konfliktus katasztrofális lenne. Az USA-nak van akkora katonai ereje, amellyel megtámadhatná Észak-Koreát, ám egy komolyabb akcióhoz további hardvert kellene odaszállítani, aminek semmi jele.
Elemzők a feszültség erősödésére számítanak a következő napokban, ahogy mindkét államban megünneplik augusztus 15-ét, a japán megszállás alóli felszabadulás évfordulóját. Egy hétre rá dél-koreai-amerikai, majd a hónap végén japán-amerikai hadgyakorlat lesz a térségben.
Trump az újságíróknak ismét megerősítette, hogy változatlan az álláspontja Észak-Koreáról, sőt, pénteken este – a nap folyamán immár másodszor – figyelmeztette az ázsiai kommunista országot. A sajtótájékoztató előtt újabb Twitter-bejegyzést tett közzé, amelyben leszögezte: „a katonai megoldások már kidolgozva, csőre töltve, arra az esetre, ha Észak-Korea bután cselekedne. Remélhetőleg Kim Dzsong Un talál más utat.”
A sajtótájékoztatón aztán megismételte, hogy az amerikai hadsereg valóban „csőre töltve”, készen áll, és kifejezte abbéli reményét, hogy korábbi szavainak súlyát Észak-Korea „teljes mértékben felfogja”, és megérti azt is, hogy amit mondott, úgy is értette. Hozzátette: ha Kim Dzsong Un észak-koreai vezető „nyílt fenyegetést” intéz akár Guam, akár bármely más amerikai terület, vagy Amerika bármely szövetségese ellen, akkor „ezt igazán sajnálni fogja, méghozzá nagyon rövid időn belül fogja sajnálni”. „Ha bármi történik Guam szigetén, akkor nagyon nagy baj lesz Észak-Koreában” – hangsúlyozta.
Trump egyúttal megnyugtatta a Guam szigetén élőket. A The New York Times című lap ugyanis – a Reuters hírügynökség információi alapján – arról cikkezett, hogy Guamon atomtámadás esetére vonatkozó tanácsokat terjesztettek szórólapon a lakosság körében. „Érzem, hogy biztonságban lesznek” – mondta a csendes-óceáni sziget lakóinak aggodalmaira utalva.
Telefon a kínai elnökkel
Trump közölte az újságírókkal, hogy helyi idő szerint pénteken este telefonon megbeszélést folytat Hszi Csin-ping kínai elnökkel, akinek felveti majd újabb szankciók bevezetésének lehetőségét Észak-Korea ellen. Az elnök jelezte, hogy hétfőn rövid időre visszatér Washingtonba, és ott egy „nagy sajtóértekezletet tart”, bár ennek témáiról nem mondott semmit.
A hadsereg még nem kapott parancsot
A sajtótájékoztató után nem sokkal a Pentagon (védelmi minisztérium) szóvivője, Eric Pahon közölte: az amerikai hadsereg nem kapott parancsot a Fehér Házból Venezuelával kapcsolatban. A szóvivő leszögezte: alaptalan a caracasi kormány célozgatása arra, hogy az Egyesült Államok Venezuela inváziójára készülne.
Pénteken este a Fehér Ház közleményt adott ki. Ebben leszögezte: Donald Trump elnök elfogadja Nicolás Maduro venezuelai elnök ajánlatát a párbeszédre, de csak majd akkor, amikor „helyreállították a demokráciát Venezuelában”.
Maduro előző nap, az alkotmányozó nemzetgyűléshez intézett beszédében mondta azt mondta, hogy szeretne tárgyalni Trumppal.
