forrás: CsP/hirado.hu
Egy jó ötlet, némi tőke, egy kis szerencse és nagyon sok munka – ezek azok a dolgok, amelyek alapvetően egyetlen sikeres vállalkozásból sem hiányozhatnak. Nincs ez másként akkor sem, ha vállalkozó kedvű 20-as, 30-as éveikben járókról van szó, akik elég bátrak voltak ahhoz, hogy fiatal koruk ellenére céget alapítsanak vagy átvegyék a családi üzletet. Újfajta szemléletükkel minden olyan rossz beidegződést megszüntetnének, ami az elmúlt évtizedekben ráragadt a vállalkozókra. Nem lesz könnyű dolguk, de a gazdaságnak egyre nagyobb szüksége van rájuk.
„Az emberek mindig csak a végeredményt látják: ha egy fiatal cégvezető szép helyen lakik és jó kocsival jár, akkor biztosan sumákol és adót csal. Kevesen gondolják, hogy ez tisztességes munkának is lehet az eredménye, pedig mi sokszor még este tízkor is dolgozunk, nem heti ötször nyolc órában, és ha úgy adódik, szabad hétvégéink sincsenek” – mutat rá az általános hazai vélekedésre a kávézókat üzemeltető Nagy Dávid.
(MTI/EPA/Frank Rumpenhorst)
Az ilyen régi beidegződéseket addig nagyon nehéz lesz megváltoztatni, amíg sok „üzletember” célja valóban az, hogy minél több adót csaljon el, és még kérkedik is „sikerével”. Vélhetően ennek hatása érezhető az adóhatóság tevékenységében is. Több, név nélkül nyilatkozó fiatal cégvezető ugyanis arról számolt be, jelenleg az az alapállás, hogy minden vállalkozó „adócsaló bűnöző”, ez pedig rányomja a bélyegét a mindennapi működésre is.
Mutyi helyett átláthatóság kell
Be kellene azonban látni, hogy sumákolással, mutyizással kizárólag rövid távú eredményeket lehet elérni, hosszú távon csak azok a cégek maradhatnak talpon, amelyek tisztán, transzparensen és fenntarthatóan működnek. Minél előbb lesz sok ilyen az országban, annál hamarabb tisztul meg a gazdaság és változik meg a vállalkozókkal szembeni általános közhangulat – világít rá a kommunikációs ügynökséget vezető Hampuk Richárd.
Egyelőre azonban kevés ilyen vállalkozás van. És ha mindez nem lenne kellően nagy visszatartó erő a vállalkozni vágyó fiataloknak, akkor ott van még a folyamatos bizonytalanság a gazdaságban, a gyakran változó jogszabályi környezet, ami miatt a cégek nem tudnak nyugodtan tervezni. Egyre nehezebb szakképzett munkaerőt találni, és ha mégis, akkor is sokszor hiányzik a munka becsülete és szeretete. A 27 százalékos áfa rendkívül magas, nagyon nehéz annak, aki tényleg minden adót és járulékot be akar fizetni – ecsetelik többen is az általunk megkérdezett fiatal vállalkozók közül.
A kudarc után menni kell tovább
Hogy akkor mégis miért csinálják? Nem elsősorban a pénzért, inkább mert értéket akarnak teremteni, alkotni akarnak valami maradandót, amivel olyan világot szeretnének teremteni, amely különbözik az elmúlt évtizedekbelitől. Ezzel a mentalitással pedig minden nehézség megoldható és valamennyi romboló kritika figyelmen kívül hagyható. Igazán komoly példaképek hiányában a mostani generáció kiútja kizárólag az összefogásban lakozik, csak így tudja továbbvinni a gazdaságot. A fiatalok képesek rá, de egyelőre kevesen vannak – véli Kovács Patrik, a Fiatal Vállalkozók Országos Szövetségének elnöke.
Az újaknak nem elég egy jó ötlet, meg kell tanítani azt is, hogyan kell vállalkozni. Nem kell félni a kudarctól, ha az első terv nem válik be, menni kell tovább, a lényeg, hogy összességében több legyen a jó döntés, mint a rossz; valamilyen fokú szenvedély nélkül persze ez nem működik – hangsúlyozza Baksay-Szabó Ádám, aki egy diákmunka-közvetítő céget irányít. Szükség van olyan fórumokra is, ahol lehet kérdezni, ahol egy mentor egyengeti a pályájukat, ahol meg tudják vitatni a cégükben felmerülő problémáikat és válaszokat is kapnak. Külföldön ez remekül működik, itthon is meg kell teremteni ennek feltételeit, amihez több bátorság kell a fiataloktól és nagyobb nyitottságra van szükség a vezetők, illetve a kormány részéről – hívja fel a figyelmet Merkli Brigitta, egy faipari vállalkozás vezetője.
Még mindig magasodik a bürokratikus fal
Az elmúlt években történtek már előrelépések a fiatal vállalkozásokat érintő támogatások terén, de még mindig sok a tennivaló. A bürokráciacsökkentésből egyelőre nem sok érezhető a mindennapokban, rengeteg a felesleges adminisztráció, ami leköti a forrásokat, ahelyett, hogy a cég fejlesztésére lehetne koncentrálni, a papírmunkával kell törődni. Fel kellene gyorsítani a pályázati rendszert, mert minél előbb kapják meg a cégek a forrásokat, annál hamarabb tudnak fejlődni – mondja Gál Tibor borász. Kiemelten fontos az innováció, a folyamatos piackutatás és az új környezethez való alkalmazkodás is. Az lesz ugyanis sikeres, aki legelőször és a lehető leghatékonyabb módon elégíti ki a keletkezett igényeket – magyarázza egy (névtelenségét megőrizni kívánó), hosteleket üzemeltető cégvezető.
Éppen ezért előremutató lenne, ha a kormány felállítana egy munkacsoportot, amelybe meghívja a kkv-k képviselőit, hogy megtárgyalja velük problémáikat. Ez rövid időn belül olyan fórummá válhatna, ami által kedvezőbbé lehetne tenni a gazdasági környezetet a már meglévő és az induló cégeknek – emeli ki Szórádi Bence, akit egy LED-webáruház felépítése miatt 2013-ban az év fiatal vállalkozójává is megválasztottak.
A jelenlegi előrejelzések szerint 6-7 éven belül a kis- és középvállalkozások akár egyharmada is megszűnhet a generációváltásból következően, holott a foglalkoztatás kétharmadát a kkv-k adják. Körülbelül egymillió ember érintett a vállalkozásokban, de csak mintegy negyedük 40 év alatti. Rövid időn belül fiatalok tömegeit kellene tehát integrálni a gazdasági értékteremtésbe, amivel talán megváltozhatna végre a vállalkozókról kialakult nem túl előnyös kép is.
Cikkünk elkészítésekor kizárólag 40 év alatti cégvezetőkkel beszélgettünk, mindegyikük más-más szektorban tevékenykedik. Egy részük névvel, a másik csoport név nélkül vállalta csak a véleményét.
