A globális felmelegedés és az emberi tevékenység jelentősen befolyásolja a madarak vándorlási ösztönét.

golya
Fekete István írta Kele című regényében, hogy a gólyák előtt a tér, amelyet meg kell még ma járni, ahogy előttük az idő, amelybe ez a tér éppen belefér. Az író idejében nem is volt kérdés, hogy a gólyák tavasszal jönnek, ősszel pedig mennek.

Ám ahogy mostanra szinte minden mást, az emberi tevékenység és az éghajlatváltozás a legméltóságteljesebb madarak életét is megváltoztatta. Erre külföldi és magyar szakemberek is érdekes, egyben figyelemfelkeltő példákat hoznak.

Miért változott meg a gólyák vándorlási szokása?

Az elmúlt években teljesen megszokott volt, hogy február elején mintegy kétezer kilométeres messzeségből, az afrikai kontinens felől fehér gólyák érkeztek Spanyolországba, Portugáliába és más európai országokba, hogy fészket rakjanak, és felneveljék fiókáikat.

Ana Bermejo madárszakértő azonban a DW magazinnak úgy nyilatkozott, hogy mostanra a felnőtt példányok mintegy nyolcvan százaléka télre is az adott országban marad. Egy, a Movement Ecology szaklapban megjelent kutatás szerint leginkább azért, mert a helyi szemétlerakók környékén keresnek élelmet.

Aldina Franco, a kutatás társszerzője szerint a madarak táplálékát mintegy hetven százalékban a kidobott élelmiszerek jelentik. Franco hozzátette, hogy látott már komplett kolóniákat is a tárolók körül, de arra is volt példa, hogy az egyes egyedek akár ötven kilométerről is felkeresték kedvenc helyüket.

Ez jelenti a valódi problémát a szakértő szerint

Amióta világ a világ, az élőlényeknek meg kell tanulniuk alkalmazkodni a változó körülményekhez, az utóbbi idők melegebb telei ráadásul kedveznek is mindazon gólyáknak, akik inkább nem kelnek útra. Dr. Végvári Zsolt, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Dunakutató Intézetének igazgatója a 24.hu-nak arról beszélt, hogy a valódi probléma ott kezdődik, ha az emberek beleavatkoznak a természet törvényeibe, és etetéssel életképtelenné teszik az itthon maradt madarakat.

– Olyan egyedeket juttatunk előnyhöz ezzel, amelyeknek feltehetően az utódaik is elpusztulnak majd emberi segítség nélkül, illetve ők maguk is egy következő útjuk alkalmával. A beavatkozás felborítja a természet rendjét, a gólyák pedig ezáltal nem idomulhatnak a változó környezet kihívásaihoz – mondja a szakember.

Félreértés ne essék, nem a sérült, megmentett gólyákról van szó, hanem az ember természetes ösztöneiből adódó, de sokszor felesleges segítségnyújtásról. Hasonló ez a vízimadarak etetéséhez, melynek veszélyeire a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület rendszeresen emlékeztet.

femina

ElőzőDrámai vallomás: Nyíltan vallott szerelmi életéről Alföldi Róbert!
KövetkezőÍgy néz majd ki a rezsiutalvány
Géza
Bognár Géza vagyok, a Hirmagazin.eu Online Média tulajdonosa és főszerkesztője. Hamarosan 10 éves lesz a Hirmagazin, és a magam részéről nagyon büszke vagyok rá, mert az eltelt időszakban sok olvasónak nyújtottunk minőségi olvasótájékoztatást, örömteli szórakozást és önfeledt pihenési lehetőséget tartalmainkkal! 30 éve foglalkozom írással, korábban írtam különböző témájú esszéket, novellákat és regényt is, most az újságírás lett a szenvedélyem! A Hirmagazin.eu Online Médiában írt cikkeimet a hétköznapi emberek gondolati világával, és nemességük egyszerűségével írom, ebben a mai világban nem terhelem olvasóinkat a nehéz irodalmi nyelvvel, hiszen az olvasók nagy többsége pihenni, kikapcsolódni, tájékozódni vágyik, nem pedig "bogarászni" a bonyolult sorok közt. Olvassátok a Hirnagazint, pihenjetek, kapcsolódjatok ki, tájékozódjatok, és akinek valami ötlete van, vagy képe, videója, vagy csak egyszerűen szeretne megjeleníteni egy történetet, élményt, elmélkedést, .. szeretettel várom megkeresését a Hirmagazin.eu Online Média központi e-mail címén, itt: [email protected]. Rendszeres olvasóinknak és olvasóinknak köszönöm a hűséget, a sok-sok kommentet, odafigyelést, és építő vagy akár dorgáló kritikákat is! Olvassatok tovább is minket és legyen szép napotok, életetek! Bognár Géza