Gyöngyösi Márton, a Jobbik európai parlamenti képviselője a párt új elnöke.
Jakab Péter lemondása után Gyöngyösi Mártont, a párt európai parlamenti képviselőjét választották a Jobbik elnökévé, ellenfele Földi István volt.
Gyöngyösi Mártont a delegáltak 68 százalékának támogatásával választották a párt elnökévé, a kongresszus utáni sajtótájékoztatóját a köszönetnyilvánítással kezdte, majd kijelentette:
Nemzeti konzervatív pártot szeretnék vezetni és építeni. Ma Magyarországon nincs valódi nemzeti és valódi konzervatív párt a politikai palettán. A Jobbik egy konzervatív és Európa-párti párt lesz a következő időszakban is.
Az új elnök értékelvű Jobbikot szeretne látni, amely hiteles, önazonos, és felvállalja az elképzeléseit, ugyanakkor hozzátette: az önazonosság nem lehet öncélú.
Gyöngyösi Márton azt szeretné, ha a Jobbik valamennyi, a hazájára büszke, demokratikus gondolkodású magyar ember szellemi otthona és közössége lenne. Célként a sikeres, jóléti európai Magyarország megteremtését jelölte meg, amely biztonságot és kiszámíthatóságot nyújt.
Az európai parlamenti képviselő kitért arra is, hogy az ellenzéki pártok az elmúlt időszakban az együttműködésre koncentráltak. Gyöngyösi Márton szerint ezek fontos kérdések, és úgy látja, valószínűleg még a következő hónapokban, években is előkerülhetnek, „de nekünk az április 3-i választásokat követően komolyan el kell gondolkodnunk, az ellenzék teljesen összeomlott ebben a megmérettetésben”.
Lehet, hogy még sor fog kerülni ellenzéki együttműködésre, de nekünk most elsősorban a nemzeti konzervatív politikát kell megerősítenünk, és építkeznünk kell.
Gyöngyösi Márton a saját feladatának azt nevezte, hogy felrázza az ellenzéki szavazókat és az ellenzéket, illetve a Jobbik vezetésével megmutassák, hogy lehet a kormánnyal szemben alternatívát és olyan politikát kínálni, amely kivezeti Magyarországot a jelenlegi nehéz helyzetből.
Gyöngyösi Mártonból 2010-ben lett országgyűlési képviselő, betöltötte a Jobbik frakcióvezetői és elnökhelyettesi pozícióját is, a 2019-es EP-választás után tette át székhelyét Brüsszelbe, a párt egyetlen európai parlamenti képviselőjeként.
Miért mondott le Jakab Péter?
Jakab Péter párton belüli pozíciója az előválasztáson a miniszterelnök-jelöltek versenyében elért negyedik hely és az április 3-i ellenzéki kudarc ellenére stabilnak tűnt, a májusi tisztújító kongresszuson a küldöttek szavazatainak 71,4 százalékával választották újra a Jobbik elnökévé.
Nagyjából pontosan egy hónappal később viszont már azt jelentette be Jakab Péter, hogy lemond az elnöki tisztségről:
Mára világossá vált, hogy az új elnökség nem kívánja a tagság útját járni, a szükséges döntések meghozatalához nem biztosítják számomra a többséget, vagyis kivették a kezemből a Jobbik irányítását. Ahhoz, hogy a mozgalom tovább tudjon működni, olyan elnökre van szükség, akivel az elnökség együtt tud dolgozni. Velem nem tud, ezért a mai nappal lemondok a Jobbik elnöki tisztségéről. A Fidesszel bármikor megküzdök, de a Jobbikkal nem harcolok.
A lemondást megelőzte, hogy Jakab Péter feljelentést tett hűtlen kezelés és hanyag kezelés kísérlete miatt, valamint a párt etikai bizottságánál kezdeményezte Potocskáné Kőrösi Anita, addigi elnökhelyettes kizárását, de a bizottság úgy döntött, hogy a panasz tárgyává tett cselekmények nem minősülnek etikai vagy fegyelmi vétségnek, az eljárást megszüntették.
A tisztújításig a pártot Potocskáné Kőrösi Anita mint ügyvezető elnök, valamint Lukács László György, Kvárik Anita, Ander Balázs, Z. Kárpát Dániel, Dudás Róbert és Magyar Zoltán alelnökök irányították. A Jobbik helyzetéről itt kérdeztünk elemzőket.
(Borítókép: Gyöngyösi Márton 2019. május 26-án. Fotó: Kovács Tamás / MTI)