Ezt a fajta beavatkozást 24 éve alkalmazzák Magyarországon. Az operációról a Semmelweis Egyetem Transzplantációs és Sebészeti Klinikájának igazgatója, Kóbori László mesélt.
Európában a Semmelweis Egyetem az egyik legnagyobb transzplantációs oktatási-kutatási intézmény: szívátültetésben a második legnagyobb központ a kontinensen, míg a vese- és májbeavatkozások szempontjából a negyedik és ötödik helyen szerepel.
Merkely Béla rektor elmondta: a cél, hogy valamennyi úgynevezett szolid szerv esetében „dobogóra lépjen”, egyik transzplantációjában pedig első legyen az egyetem a következő öt évben.
Bódis József, az Innovációs és Technológiai Minisztérium felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkára szerint
a Semmelweis Egyetem egy „brandet” is jelent, nem csupán Magyarországon, de külföldön is.
„A májátültetés a végső megoldás a végstádiumban lévő betegeknél” – magyarázta Kóbori László, a Semmelweis Egyetem Transzplantációs és Sebészeti Klinikájának igazgatója. Elmondta: ezt a beavatkozást akkor alkalmazzák, amikor a máj szövete már alkalmatlan arra, hogy a szerv normális működését biztosítsa. Az átültetés nélkül a fellépő szövődmények a májvíz elváltozása és vérzés is lehet, ezek akár halálhoz is vezethetnek.
Kóbori közölte, hogy
a májátültetésen átesett ezredik beteg egy 61 éves nő volt.
Ő is végstádiumban volt, jelenleg a kórházban lábadozik és előreláthatóan az operációt követő második-hardmadik héten fogják hazaengedni.
Arra a kérdésre, hogy egy májátültetéshez hány ember munkájára van szükség, a klinika igazgatója azt válaszolta: a sikeres beavatkozáshoz közel 100 ember kellett, de ebbe beletartozott a személyzet, a mentő- és vérszállító és a logisztikával foglalkozó munkatársak is.
Kóbori azt is elmondta, hogy az elmúlt három évben körülbelül 80 májátültetésre került sor Magyarországon. Hozzátette: szerinte a jövőben a gyermektranszplantáció prioritását kell fejleszteni, mivel ezeknél a beavatkozásoknál elég az édesanya mint élődonor, akinek csupán májának egy részét kell átadnia gyermekének.
