Lázár János építési és közlekedési miniszter egy debreceni sajtótájékoztatón ismertette a közlekedési tarifareformmal (a közösségi közlekedés finanszírozásának átalakítása) kapcsolatos döntéseket és terveket, köztük a Budapest Bérletre vonatkozó ajánlatot.
Mint a tárcavezető elmondta, 2023-ban a vármegye- és országbérlet bevezetése sikeresen végbe ment, minden 10 eladott bérletből 9 ilyen volt, összesen 4 millió darabot vásároltak az utazók. Abban az évben többen utaztak a MÁV és a Volánbusz járatain, mint korábban – hangsúlyozta, majd Lázár János felsorolta a tapasztalatok alapján született, március 1-jével érvénybe lépő döntéseiket:
Bérletreform: minden bérletet megszüntetnek a vármegye- és országbérleten kívül – ezeket veszik, nincs értelme fenntartani a többit
Új, kedvezményes napijegy: vármegye 24 (999 forint), Magyarország 24 (4999 forint) – a magyar állam által működtetett MÁV-Volán összes járatán egy napig érvényes jogosultságok vármegyei vagy országos szinten
A kedvezményrendszer felülvizsgálata: jelenleg 65 kedvezmény van érvényben különböző csoportok, egyének számára, ám csak 22 marad meg.
Az 50 százalékos kedvezmények maradnak csak életben, de másként.
Megszűnnek a külön kedvezményes igazolványok. Jól járnak például a közalkalmazottak (oktatás, egészségügy), akik eddig évi 12 alkalommal féláron utazhattak, de ezentúl korlátlan utazási lehetőségük lesz 50 százalékos árakon, ha regisztrálnak. A 65 év felettiek ingyen utaznak, ez megmarad, és javasolják, hogy március 1-jétől a 14 év alattiaknak se kelljen fizetniük. A 14-25 év közöttiek 50 százalékos áron utazhatnak majd, ha nem vesznek vármegye- vagy országbérletet, amelyeken továbbra is 90 százalékos kedvezmény lesz.
Egyes 65 év alatti nyugdíjasok most kedvezményes utazásra jogosító igazolvánnyal bírnak, számukra a kedvezményes vármegye- és országbérlet lesz elérhető. Akik most a 90 százalékos kategóriában vannak, azok ingyen utazhatnak majd
a tervek szerint (nagycsaládosok, fogyatékkal élők, tartós betegek, korábban magyar igazolvánnyal utazók).
Készpénzmentesítés: 2024 szeptembertől lehetővé teszik a sárga Volánbuszokon a kártyás fizetést, adminisztrációs díjat – 200 forint – kap a készpénzes fizetés.
Országbérlet kiterjesztése: minden vonatosztályon korlátozás nélkül igénybe vehető lesz (IC-ken is például).
Kilométer alapú díjak
Egy, a tarifarendszerrel kapcsolatos kérdésre válaszolva Lázár János elmondta, hogy a 2011 óta változatlan kilométer alapú díjak változni fognak, azokról területi díjra fognak áttérni, de nem egy lépésben. A várható árakról nem szólt.
Az intézkedésekkel többet keres a kormány, mint amennyi kiadása keletkezik ezek miatt, mert többen fognak utazni, ígérte Lázár János. Magasabb a bevétel például az ország- és vármegyebérletekkel, mint amennyi korábban befolyt, jegyezte meg.
Budapesti ügyek – végső ajánlat
A kormány tisztában van a főváros GDP-hez való hozzájárulásának mértékével, ahogy az agglomeráció közlekedési helyzetével is. Nincs szándékában senki életének nehezítése – fogalmazott Lázár János. Megfogalmazása szerint a budapestiek már így is kiváltságos helyzetben vannak a vidékiekhez jépest, jelenleg is többlettámogatásban részesül a tömegközlekedés üzemeltetése. Mint mondta: minden évben 6 milliárdos forintos összegről megy a vita Budapest vezetésével, miközben a főváros „térdig jár a pénzben”, ahogy Lázár János fogalmazott.
Amikor a HÉV átkerült a MÁV-Volán kezelésébe, megállapodás született 2023. december 31-ig ezek közös működtetéséről egy bérletrendszer keretében. A folytatás most a kérdés.
Az állam közszolgáltatást biztosít a HÉV-vel, a Volánnal és a MÁV-val, ezért Lázár János szerint valakinek fizetnie kell, vagy a fővárosnak vagy az utasoknak. Budapest vezetése nem fogadta el az állam korábbi – a tárcavezető szerint méltányos – ajánlatát, és tartozik a 2022-es és a 2023-as, az államnak fizetendő összeggel (az inflációval növelt pénzt kérte az állam, a főváros nem ment bele az egyezségbe) – közölte.
Mint mondta, tettek egy „végső ajánlatot:
mi elfogadjuk a Volán-, a HÉV- és MÁV-járatokon a Budapest-bérletet, a budapesti önkormányzat pedig fogadja el az ország- és vármegyebérleteket
(Budapest határán belül – a szerk.). Március 1-jéig áll az ajánlatom” – jelentette be Lázár János.
Az ajánlatot mélányosnak tartják, mert, mint sorolta, a Budapest bérletből 440 millió forintot (1 százaléknyi összeg) kapnak, miközben a vonalak üzemeltetése 4,7 milliárd forintba kerül. Emellett még 12 milliárd forintot kap a főváros a tömegközlekedés üzemeltetésére. (A tárcavezető összehasonlította többször is például Debrecen 9 milliárdba kerülő tömegközlekedésének üzemeltetésével a BKK feladatait, de arról nem beszélt, hogy csak a 3-as metrón többen utaznak, mint a MÁV-val összességében.)
Arra a kérdésre, hogy ha a főváros erre a végső ajánlatra nemet mond, mindenképpen megszűnik-e a Budapest bérlet, Lázár János annyit mondott, hogy várja Karácsony Gergely főpolgármesterék válaszát. Erre a válaszra várnak a fővárosnak fizetendő 12 milliárdos támogatás jövőbeni folyósításával kapcsolatban is.
Más városokban is ezt a kölcsönös tarifaközösséget vezetnék be
Lázár János arról is beszélt, hogy az állami támogatású beruházások miatt számos nagyváros esetében növekszik jelentősen vagy már meg is növekedett az ingázók száma, ami a közlekedésben nagy kihívás lesz. Említette Debrecent a BMW-gyárral és a kínai beruházásokkal (amely cégek egyébként infrastrukturális fejlesztéseket hajtanak végre az állammal egyeztetve épp ezért), ide sorolta Szegedet a kínai autógyár miatt, Kecskemétet és Győrt már érinti ez a kihívás, és ugyanez lesz Pécsen is.
„Most egy kölcsönös tarifaközösséget ajánlottam Budapestnek, de ez minden vármegyei jogú város számára, amely tömegközlekedést üzemeltet, nyitva áll.
Debrecennel is lesznek ilyen tárgyalások” – közölte Lázár János.
Felülvizsgáltatják a vasútvonalakat Debrecen környékén
Szó volt még Debrecen kapcsán arról, hogy mely vasútvonalak (szárnyvonalak) üzemképesek.
„Azt vállalom, hogy mindenki számára legalább egy tömegközlekedési eszközzel az otthonából az általa kiválasztott célpontra való eljutást biztosítani fogjuk. Hogy ez busz, vonat vagy a HÉV, az a gazdaságosságon és a racionalitáson múlik” – jelentette ki.
Hozzátette: azt kell megnézni, hogy hol van értelme a vasútnak. A Debrecenbe való „rászállításnak” például jelentése van. Ezért felülvizsgáltatják a régióban az összes vasútvonalat Nyíregyháza, Miskolc, Debrecen vonatkozásában, és megnézik, miként lehet a közúti közlekedés helyett a vasútit előtérbe helyezni.
„Akár új vonalak kialakítására is nyitottak vagyunk a régióban” – mondta. Sűrűbb járatokat, korszerűbb járműveket ígért az ittenieknek.
