Mátészalka – Először a házát, majd anyagi segítség gyanánt százmilliókat adott a csengeri örökösnőnek egy tehetős vállalkozó, akinek a tanúvallomásával folytatódott a közel nyolcszázmillió forintos csalással gyanúsított P. Mária (a cselekmény elkövetésekor még Sz. Gáborné) büntetőpere.

Az idős üzletember 2009-ben ismerkedett meg az örökösnővel, amikor a csengeri házát árulta.– Vevőként jelentkezett a férjével, és bár jelezte, hogy nincs pénze, komoly az érdeklődése – vallotta a vállalkozó, aki meghitelezte a saját, 20 millióért árult házát a házaspárnak, akik úgy költözhettek be az ingatlanba, hogy egyetlen fillért sem fizettek, még foglalót sem adtak. Korábban annyit tudott a nőről, hogy egy cukrászdában dolgozik és szerény körülmények között él.

A férfit a külföldi örökségével fogta meg a csengeri örökösnő, amit fél éven belül reálisnak látott, és amelyből elmondása szerint húsz ilyen házat meg tud venni. A vállalkozó vallomása szerint ezután hosszú évekig segített kisebb összegekkel, hogy Mária hozzájuthasson a hagyatékához. Ő maga nem is tartotta nyilván, hogy mennyit adott, a csengeri örökösnő készített erről kimutatást, amely szerint több mint 380 millió forintot adott neki.

– Péteri István ügyvéd faxolt mindig, hogy mikor, mire és mekkora összeget kell utalnom – mondta a vállalkozó, aki a hatalmas veszteség ellenére sem haragszik az örökösnőre, nem tartja magát bűncselekmény sértettjének, és nem kéri a megbüntetését. Sőt, a bíróság előtt visszavonta az örökösnővel szemben korábban benyújtott polgárjogi igényét is, vagyis nem követeli bírósági úton a kárát.

A tanúk (háttal) a csengeri örökösnő újabb tárgyalásán / Fotó: Grnák László A tanúk (háttal) a csengeri örökösnő újabb tárgyalásán / Fotó: Grnák László

– Segítség volt, nem kölcsön, így csak azt az összeget várom vissza, amit odaadtam neki – jelentette ki a férfi, aki még mindig hisz a mesés hagyatékban.

Ilyen jól felépített rendszert Marika nem tudott volna felépíteni, ha nem lenne igaz az örökség, akkor valakik állhattak volna Marika mögött, vagyis ebben az esetben Marika is áldozat

– fejtette ki a tanú, aki először a saját pénzéből, majd a cégei osztalékából, illetve tagi kölcsönből adott pénzt az örökösnőnek.

A csengeri örökösnő ügye Kósa Lajos fideszes képviselő miatt szólt ekkorát, mivel a politikus aktívan segített P. Máriának a hagyatéki eljárásban. A vádlott ügyvédje rá is kérdezett, hogy ismerte-e Kósát, találkozott-e vele. A tanú nem ismerte a politikust, nem is találkozott vele, de egyszer váratlanul kapott tőle egy telefonhívást.

Egyszer hívott fel, a svájci utunk után, azt kérdezte tőlem, mi történt, van-e eredmény

– válaszolt a vállalkozó, aki meg is lepődött a hívásán.

Volt ennél sokkal meglepőbb hívása is. Többször is beszélt telefonon egy német férfival, Hans-Jörg Schäubléval, aki az akkori német pénzügyminiszter fia, legalábbis, ha igazat állított neki a csengeri örökösnő és a németül beszélő férfi. A tanú mindenesetre nem kételkedett ebben.

Helmeczy megkérdezte a tanútól, becsapva érzi-e magát, de a vállalkozó nemmel felelt.

– Azért nem csapott be, mert ő is bízott az örökségben, láttam a papírok nagy részét, és ő maga is mondta, hogy soha nem fog becsapni. Ha van örökség, amiben bízok, akkor úgyis visszaadja, ha meg nincs, akkor úgysincs miért pereskednem.

Az őrizetben levő vádlott videokonferencia útján reagált a tanú vallomására.

Nem vettem palotát, ékszert, autókat, nem lett vagyonom, pedig a 380 millióból lehetett volna. Ügyvédek, közjegyzőkre, külföldi utakra költöttem a segítséget, hogy hozzájuthassak a hagyatékhoz

– mondta P. Mária.

Forrás: Blikk / Hirmagazin.eu

Fotó: Grnák László