Szörnyű események zajlottak le Budapest belvárosában hétfő délelőtt, amikor a Jókai utca és az Aradi utca sarkán egy felújítás alatt álló ház tetőszerkezete leomlott, több ember sérülését okozva. Az üggyel kapcsolatban felkerestük Surányi Andrást, a Budapesti Városvédő Egyesület elnökét, aki maga is a szörnyű baleset helyszíne közelében él.
Surányi András elmondása szerint a belvárosi házak statikai állapota hihetetlenül jó, annak ellenére, hogy jellemzően több mint százévesek. Ennek ellenére természetesen vannak problémák ezekkel az épületekkel, amiket jellemzően a közelükben zajló építkezések hoznak előtérbe. Az érintett Terézváros és Józsefváros anno nagyon gyorsan épült fel, és gyakran nem volt megfelelő alapozás. András elmondása szerint ezek a házak olyan területen épültek, ahol korábban mocsarak voltak.
– Van, ahol cölöpöket vertek le, például az Opera kifejezetten egy mocsárra épült, ott békák kuruttyoltak, mielőtt az Opera lett volna – mesélte Surányi, jól illusztrálva, hogy milyen alapja van a házaknak a belváros ezen részén.
– A lényeg az, hogy már eleve problémát vet fel az alapzat, néhol süllyedések is vannak, de az olyan események, ami ma is történt, az általában az emberi hozzáállás következménye. Ez az iszonyú vad beépítettség, ami itt van Terézvárosban, és részben Erzsébetvárosban is: vagyis hogy gyorsan építeni és gyorsan tönkretenni a történelmi értékeket és gyorsan kiszedni belőle azt a hasznot, amit csak lehet, ez hoz magával hányavetiségeket.
Surányi András szerint a tetőterek beépítésével kezdődnek a problémák. Hozzátette, hogy a helyiségek felújítása fontos ugyan, de „Terézvárosban egyszerűen botrányos tetőtér-beépítések vannak”. Megjegyezte, hogy az omlások és veszélyhelyzetek mellett van egy másik dolog is, amivel néhány beépítéssel foglalkozó vállalkozó nem törődik, mégpedig, hogy ezek a tetőterek az UNESCO Világörökség részei, amikhez nem volna szabad akármilyen módon hozzányúlni. Hozzátette, hogy emiatt már egyre kevesebbszer érkeznek Terézvárosba forgatni is, hiszen az új homlokzatok nem idézik olyan jól egy XX. századi város képét, mint egykor.
A régi házak lakói azonban gyakran kényszerülnek arra, hogy eladják az épületek tetőtereit beépítésre, ugyanis „a tetőtér jelenti a tőkét” ezeknek az embereknek.
– Ha nem adják el beépítésre a tetőteret, akkor nem lehet az elektromos hálózatot és az összeomlani kész pincét rendbe hozatni, a vízvezetékeket, a homlokzatot nem lehet renoválni – magyarázta András, majd hozzátette: minden ház arra törekszik, hogy úgy tudja eladni a tetőterét, hogy abból helyre tudja pofozni a saját értékeit.
A baleset helyszínét biztosítják a hivatásos szervek / Fotó: Fuszek Gábor
András szerint néhány vállalkozó nagyon gyorsan próbál túl lenni a felújításokon, mindamellett, hogy nagy a munkaerőhiány és egyre „szedett-vedettebb” brigádok vannak.
– Ebből következnek a problémák. Sokszor a saját munkavédelmükkel sem foglalkoznak – tisztelet a kivételnek – úgy flexelnek hetekig, hogy hatalmas porfelhők vannak, pedig ezt egyszerű vízporlasztással meg lehetne oldani, de nincs védősisakjuk vagy kesztyűjük sem, és úgy emelnek fel a tetőig vasgerendákat, hogy az embernek a lélegzete eláll – mondta Surányi, aki kiemelte, hogy ezek magukban hordozzák az efféle veszélyeket.
Ez nem az első eset és nem is az utolsó lesz szerintem
– hangsúlyozta András.
A katasztrófavédelem és a rendőrség egységei is a helyszínen vannak /Fotó: Fuszek Gábor
– Itt nem arról van szó, hogy ezek a házak nem bírják el az építést. Dehogynem! Korszerű építészeti eszközök vannak már, és meg lehet oldani. Erre vannak emberek és anyagok, valamint nyugat-európai tapasztalatok, amik működnek – hívta fel a figyelmet András – A tetők, azok mennek tönkre. Folyamatosan javítani kell, de ekkor jön be a pénz. Sokan azt mondják, hogy sokkal jobban járnak, ha eladjuk a tetőteret, mert ha a lakóközösség újítaná fel, az ötvenmillió forintba is kerülhetne. Belép az, hogy eladjuk mondjuk egy spanyol vállalkozónak – mesélte el saját példáján keresztül a szituációt András. – A helyzet viszont az, hogy neki a lényeg, hogy a lehető legolcsóbban vegye meg és szintén a legolcsóbban, aránylag közepes minőségben megcsinálja.
Egy ilyen építkezés kezdetekor kijön egy statikus, aki megállapítja, hogy neki lehet-e kezdeni a munkának. Mivel neki nem érdeke a szakmai hitelének elvesztése, megvesztegetésről szó sem lehet, tehát ahol elkezdik a munkát, ott bizony megfelelő a ház statikai állapota. A problémák utána jönnek.
– Itt Budapesten van több ezer tetőtér-beépítés. A nagy átlagot tekintve ezek működnek, de mindig akkor kapjuk fel a fejünket, amikor összedől egy ház. Statisztikailag ez egy kis szám. Itt ez a bizonyíték, hogy nem arról van szó, hogy egy régi ház nem bírja el a pluszt – mondta András.
Szerinte nem mondhatjuk ki, hogy a régi épületek magukban hordoznák a veszélyt. Elmondta, hogy akár egy középkori házat is fel lehet úgy újítani, hogy az megőrizze az eredeti vonásait, de belekerüljenek olyan modern anyagok, amik biztosítják a tökéletes statikai állapotot.
– Nagyobb odafigyelés, sokkal nagyobb pályázati támogatások, szakszerű felújítás úgy, hogy megtartják a történelmi képet, csak ellenőrzött, jó minőségű anyagok felhasználása, a munkafolyamatok kőkemény ellenőrzése és számonkérése – sorolta fel András azokat az intézkedéseket, amelyekkel szerinte meg lehet előzni a maihoz hasonló baleseteket.
blikk
