A folyó él, hiába szabályozták, a mai napig szállítja hordalékát és az arra alkalmas, kevésbé áramló helyeken zátonyokat, szigeteket hoz létre, amelyek tanúsítják az ártéri dinamika jelenlétét.
A Danubeparks együttműködés keretében leltár készül a Duna szigeteiről Németországtól Romániáig – olvasható a Duna-Dráva Nemzeti Park közösségi oldalán.
A ma már teljes hosszában szabályozott szabályozott folyó egyes szakaszait, így például a Szigetközt is, valamikor számtalan sziget, zátony gazdagította. Mivel a szigetek sokszor útjában voltak a hajózásnak és például a jeges árvizek levonulását is akadályozták, ezért a szabályozás során számukat drasztikusan lecsökkentették.
A Duna azonban a mai napig szállítja a hordalékát és az arra alkalmas, kevésbé áramló helyeken zátonyokat, szigeteket hoz létre, amelyek tanúsítják a ma is meglévő ártéri dinamika jelenlétét.
Ezek a szigetek természetvédelmi szempontból is fontosak, mert sok esetben az ártér legkevésbé háborgatott részét jelentik,
ahol még természetes úton jelenik meg a ligeterdő és a szigetek mögötti mellékágban számos halfaj is megfelelő ívóhelyet találhat. A DanupeparksConnected Duna Transznacionális Program pályázat keretében a partnerek egy olyan online adatbázist készítettek, amelybe felvették a Dunán létező szigeteket.
A szakemberek egy osztályozást is elkészítettek a spontán kialakult, természetes vegetációval rendelkező szigetektől egészen az ember által már hasznosított, átalakított, esetleg faültetvénnyel beültettet területekig. A felvételezés során a Duna 2900 km hosszán 912 sziget került rögzítésre, amiből 147 sziget került az érintetlen, legtermészetesebb kategóriába, ebből 7 db található a hazai Duna szakaszon. Igazgatóságunk munkatársai is részt vettek az adatbázis elkészítésében, ami a jövőben revitalizációs pályázatok alapját is képezheti.
Az adatbázis online is böngészhető a danubeparks.org honlapon keresztül.