Észrevétlenül szállták meg Franciaországot az Ázsiából érkezett, ragadozó életmódot folytató, falánk pörölyfejű laposférgek – derítette ki egy új kutatás.
Amikor Jean-Lou Justine megkapta az első fotót az óriási, lapátfejű féregről, a biológusnak szó szerint elállt a lélegzete. A pörölyfejű laposféreg valóban nagyra nőhet, a 33 centimétert is elérheti,ám a legmeglepőbb mégis az, hogy alapból nem az európai kertekben ténykedik, hanem Ázsiából származik.
Egy héttel később ugyanaz a fotós, Pierre Gros egy másik óriásféregfajról küldött képet. Ezt hamarosan egy harmadik, idegen féregfajról készült fotó követte. Justine az újabb és újabb invazív lényekről érkezett információkat kezdetben átverésnek hitte.
„Azt gondoltam, ez a fazon utazásai során egzotikus fajokat gyűjtött be, hogy aztán a kertjébe engedve fotózza őket” – mondta Justine. Természetesen szó sem volt átverésről, ezek a fajok rejtőzve, észrevétlenül érkeztek az ember segítségével Európába, hogy aztán a francia nagyvárosokban megtelepedjenek.
A világkereskedelem segíti terjedésüket
„E fajok a talajban élnek, rejtőzködő életmódot folytatnak, így könnyű szem elől téveszteni őket, játszi könnyedséggel jutnak fel a kereskedelmi hajókra, amikkel a világ minden tájára eljuthatnak” – mondta Archie Murchie entomológus.A globális kereskedelem élénkülésével ezek a férgek egyre jobban fognak terjeszkedni– tette hozzá a szakértő.
A biológusok már egy ideje tisztában vannak azzal, hogy egyes, éti csigákkal táplálkozó férgek eljutottak Franciaországba is, azt ugyanakkor senki sem sejtette, hogy már a pörölyfejű gerinctelenek is a gallok földjén garázdálkodnak. Olyannyira nem, hogy egy öt évvel ezelőtti tanulmányban egyenesen kizártnak tartották a pörölyfejű laposférgek franciaországi jelenlétét.
Az új eredmények a régieket azonban egyértelműen megcáfolták.
A kutatók ezt követően az emberek segítségét kérték a betolakodók azonosításában. Csak úgy záporoztak az újabb és újabb fotók a jövevényekről. Kiderült, hogy ezek a teremtmények már régebb óta a kertek lakói, egyszerűen a franciáknak nem tűnt fel, hogy idegen invázió alatt állnak. Az egyik legrégebbi videófelvétel 1999-ben készült a kreatúrákról.
Egy másik, 2013-as eset során óvodásokat rémítettek halálra az állatok, és mivel a rejtélyes lények termetesek voltak, a gyerekek azt hitték, kígyók lepték el a játszóterüket. Mint kiderült, ezek is laposférgek voltak.
Az adatok összesítése során a szakértők arra jutottak, hogy az invazív óriásférgeket 1999 és 2017 között összesen 111-szer figyelték meg az ország területén.Néhány alkalommal egyes példányokat is sikerült begyűjteni a megfigyelések alkalmával, amiket a kutatók most részletesebben is megvizsgáltak.
Jó az éghajlat, úgyhogy maradnak
A megfigyelések jelentős részét Dél-Franciaországban tették.Ez a kutatók szerint azzal magyarázható, hogy az ország e részén a nyarak csapadékosak, a telek pedig enyhék, annyira, hogy a földbe bújva az invazív férgek átvészeljék a zordabb időszakot.
A pörölyfejűeket Franciaország tengerentúli területein is látták már, ott egy kék színű változat bukkant fel, amit azóta önálló fajba soroltak a tudósok.
Hatalmas károkat okozhatnak
Ahogyan arról már szó esett, a pörölyfejű laposférgek a talajban élnek, és ott is vadásznak zsákmányaikra. Egy igen erős idegméreggel, tetrodotoxinnal bénítják le az áldozatot. Mivel a faj tagjai fizikailag nem tudnak védekezni a ragadozók ellen, olyan testfolyadék van bennük, amitől ízük borzalmassá válik, így a természetes ellenségek elkerülik a kellemetlen zamatú csúszómászókat.
„Egyik kolléga korábban kóstolt már laposférget, hát nem az volt élete legjobb élménye, az is biztos” – mesélte Justine.
A legtöbb laposféreg indirekt módon okoz károkat az embereknek. Kimutatták például, hogy az új-zélandi laposférgek annyira elszaporodtak Írországban és Skóciában, hogy óriási pusztítást vittek véghez a földigiliszta-állományban.Mivel a termőtalaj kialakításában a gyűrűsféregnek óriási szerepe van, a kártétel a megművelhető földterületek csökkenéséhez vezetett.
Egyelőre nem tudni, hogy az invazív laposférgek milyen talajökológiai változásokat okoztak a francia területeken. Abban azonban a szakértők egyetértenek, hogy hosszú távon semmi jóra nem lehet számítani a „vérszomjas” kis bestiáktól.
Az új eredményeket a PeerJ tudományos folyóiratban közölték.
Forrás: Science Alert
