Egy ideig úgy tűnt, új állásfoglalás született a Magyarországnak járó, befagyasztással fenyegetett uniós források ügyében, mely az eddigi 6,3 milliárd euró helyett most már 22 milliárd euró lehetséges befagyasztásáról beszélt, aztán az Európai Bizottság szóvivője helyretette a dolgokat.
Az Európai Bizottság nem sokkal Navracsics Tibor bejelentése után azonban ismét megszólalt. A Reuters szerint ezt közölték:
Magyarország a 2021–2027 közti EU-s költségvetés teljes kohéziós alapját, a 8800 milliárd forintot elveszítheti, ha nem teljesít bizonyos feltételeket.
– Az Európai Bizottság úgy ítéli meg, hogy az Alapjogi Chartára vonatkozó horizontális engedélyezési feltétel még nem teljesült. Ez azt jelenti, hogy az Európai Bizottság nem tudja megtéríteni a kiadásokat. Továbbra is együtt fogunk dolgozni a magyar hatóságokkal a helyzet megoldása érdekében – mondta Elisa Ferreira, az EU kohézióért és reformokért felelős biztos.
A Bizottság továbbá közölte: a vitatott magyar LMBTQI+-ellenes törvény komoly kockázatot jelent a tudományos szabadságra és a menedékjogra nézve. Mindez azt jelenti, hogy Magyarország nem tartja be az EU Alapjogi Chartáját, készpénz hozzáadását addig nem lehetett kifizetni, amíg Magyarország vissza nem állítja a megfelelést.
Emellett a tudományos szabadságjogok és a menekültügyi rendszer feltételeivel is gondja van a EU-nak.
A hírek szerint amit Magyarország minden előzetes intézkedés nélkül megkaphat, az a források 1,5%-a előfinanszírozás formájában, valamint némi készpénzes technikai segítségnyújtás a projektek előkészítéséhez.
Megszólalt az Európai Bizottság szóvivője is
Az Index cikkének megjelenése után Stefan De Keersmaecker szóvivő azt írta a lapnak, hogy félrevezető cikkek jelentek meg az Európai Bizottság lépéséről. Ezzel többek között a Reuters fentebb is idézett írásaira gondolhatott, amelyeknek a címében az szerepelt, hogy az EU „visszatartja” vagy „befagyasztja” a 22 milliárd eurónyi forrást.
Stefan De Keersmaecker ezzel kapcsolatban hangsúlyozta:
Nincs szó arról, hogy az Európai Bizottság így tenne.
Megerősítette továbbá, hogy ezekről valóban megállapodott a bizottság Magyarországgal: elfogadták a programokat, és ezáltal megkezdődhet azok végrehajtása, valamint a korábban említett, 130 milliárd forintnak (a kohéziós alap 1,5 százalékának) megfelelő előleg folyósítása.
Azért még lehetnek gondok
Stefan De Keersmaecker arról is írt a portálhoz eljuttatott levelében, hogy a feljogosító feltételeknél „hol adódhatnak problémák”.
Az egyik, most még problémás feltételként említette a bíróságok függetlenségének kérdését, amelynek ügyében a magyar kormány már korábban is tett jó néhány vállalást a jövő évre. De vannak még más területeken is problémák a magyar törvényi szabályozások miatt. Például a „homoszexualitás és nemváltoztatás megjelenítése a 18 év alattiak számára”, vagy „a tudományos szabadság, valamint a menedékjog kérdésében felmerülő súlyos problémák”.
Stefan De Keersmaecker szerint az ezeken a területeken látható problémák „konkrétan és közvetlenül” befolyásolhatják azt, hogy Magyarország teljesíteni tudja-e három, az unió Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapjához (AMIF) tartozó kohéziós program célkitűzéseit.
A bizottság aggodalmai akkor oszlathatóak el ez ügyben, ha Magyarország hatályba léptet olyan megállapodásokat, amelyek biztosítják az alapjogi charta tiszteletben tartását, és amennyiben a bizottság is úgy ítéli meg, hogy ezek a megállapodások orvosolják a hiányosságokat – tette hozzá az EB szóvivője.
blikk
