Megőrültek vagy tényleg jól matekoznak a magyar fiatalok: ebből lesz lakásuk?

2019-07-10

Egyre nagyobb a tudatosan, hónap elején megtakarító fiatalok aránya Magyarországon – derült ki egy friss kutatásból.

A megtakarítások átlagos összege 500 000 forint felé emelkedett, amit lakásvásárlásra, általános tartalék képzésre és autóvásárlásra tesznek félre a 19-29 évesek..

A fiatalok számára fontos az anyagi biztonság – a megkérdezettek több mint fele (55%) jelölte meg ezt az élet 3 legfontosabb dolga között. Ennél csak a családdal való kapcsolatot említették többen (62%) – derült ki a K&H Csoport friss kutatásából.

Az, hogy az anyagi biztonság a fiatalok életének egyik legfontosabb célja, arról is árulkodik, hogy a pénzkezelésük is egyre tudatosabb. Noha még vannak lexikális és készségbeli hiányosságok, egy pozitív szemléletbeli változást figyelhetünk meg

– mondta Horváth Magyary Nóra, a K&H Csoport kommunikációs ügyvezető igazgatója. A kutatás arra is rávilágított, hogy a fiatalok közül

a megkérdezettek 53 százaléka rendelkezett megtakarítással, ami a legmagasabb érték évek óta.

Közel harminc százalékuk a hónap elején tudatosan, 23 százalék pedig a hónap végén megmaradt összeget teszi félre. „Előre mutató, hogy a 19-29 évesek között egyre jellemzőbb a tudatos megtakarítás. Ebben szerepe van a szülői mintának, az iskolai pénzügyi edukációnak” – tette hozzá az ügyvezető igazgató.

TÖBB LÁTOGATÓT SZERETNE A GOOGLE KERESŐBŐL?
A Kulcsszo.hu csapata gyors segítséget tud adni, hogy a helyezései a keresőben pozitívan változzanak és több megrendelője legyen.

Ami a fiatalok megtakarítási céljait illeti, első helyen továbbra is a lakásvásárlás áll (50%), a megtakarítók 43 százaléka általános tartalékot tesz félre, 40 százalék autóvásárlásra gyűjt, 36 százalék pedig egy tervezett utazás miatt takarékoskodik.

A megtakarítások átlagos összege 517 000 forint volt 2019 első negyedévében: ez nagyarányú emelkedést jelent a 2018. év végi 414 000 forintos összeghez képest.

Bár a K&H ifjúsági indexből az derült ki, hogy a megkérdezettek közel 60 százaléka elégedetlen anyagi helyzetével, biztató, hogy a legtöbben pozitívan tekintenek a jövőbe. A pénzügyi kultúra fejlesztésének éppen ez az egyik fontos szerepe: a fiatalok reális képet tudjanak alkotni anyagi helyzetükről, átlássák, értsék, és lehetőségeiket mérlegelve tudjanak okos döntéseket hozni. A pénzügyi ismeretek átadását érdemes már 9-10 éves korban elkezdeni és a fiatalok gondolkodásába készség szinten beépíteni

– hangsúlyozta Horváth Magyary Nóra.

penzcentrum