Arra lehetett számítani, hogy a pénzszűkében lévő déli országok bármilyen áron meg akarják törni Magyarország költségvetési vétóját, hogy mielőbb megkaphassák az EU-s pénzeket.
Orbán Viktor magyar és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök megvétózta az EU-s költségvetést, nem akarnak jogállami bábáskodást kormányaik felett /Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
A spanyol külügyminisztérium azonban a Blikk kérdésére jelezte: fontosabbnak tartják az anyagiaknál a közös jogállami értékeket. A válasz sokakat meglephet, hiszen az ország igen nehéz helyzetben van most pénzügyileg.
Irdatlan mennyiségű pénz, csaknem 2 billió euró elköltését blokkolta a múlt héten a magyar és a lengyel kormány, amikor megvétózták az Európai Unió költségvetését. A vétóval az ellen tiltakoztak, hogy az EU (a tagállamok döntése alapján) a jövőben jogállami feltételekhez kötné a pénzek folyósítását az egyes tagállamoknak.
Miután a költségvetést és a hatalmas európai gazdaságélénkítő csomag elfogadását a magyar és a lengyel kormány blokkolta, számítani lehetett a nehéz gazdasági helyzetben lévő mediterrán államok türelmetlenségére és felháborodására.
Sokan féltek attól, hogy a késlekedés gazdasági összeomlást hozhat maga után a koronavírus miatti nehéz helyzetben.
Valósnak tűnt az esély, hogy ebben a helyzetben már nem is lesz olyan fontos az EU tagállamainak, hogy jogállami kérdésekkel bíbelődjenek.
Úgy tűnik azonban, elmaradt a várt nyomás az EU döntéshozóira, hogy a gazdaság megmentése érdekében engedje el a jogállami vitát.
A Blikk kérdésére küldött válaszlevelében a spanyol külügyminisztérium kiállt amellett, hogy mindenkinek, így Magyarországnak is meg kell felelnie a szerződésben vállalt jogállami értékeknek – még akkor is, ha ez a mostani költségvetési vétó miatt hátráltatja a gazdaság talpra állítását.
– Az európai költségvetés elfogadása több mint gazdasági kérdés. Nem csak Spanyolországról, hanem az egész európai társadalomról van most szó – írták. A spanyolok nem osztják a magyar kormány aggodalmát, miszerint a „jogállami mechanizmussal” az EU a tagállamok belső ügyeibe kívánna beleszólni.
– Ez nem egy zsarolási módszer, hanem a demokrácia, a szabadság és a jogállam garanciája az Európai Unióban. Ezek a feltételek az Európai unióról szóló szerződés 2. cikkében is szerepelnek, és valamennyi tagállamnak el is kellett ezt fogadnia a csatlakozáskor
– közölte a spanyol külügy.
A magyar kormány álláspontja szerint viszont a jogállami mechanizmus csak egy „bunkósbot”, amivel az EU pénzügyileg zsarolni tudja őket, hogy rájuk kényszerítse akaratát politikai kérdésekben. Szerintük egyfelől a jogállamiság fogalmát meghatározni sem lehet, másfelől viszont Magyarország jogállam.
A magyar kormány szerint az egész jogállami hercehurca hátterében a menekültek Magyarországra való betelepítése áll, igaz, ez sem az EU előterjesztésében, sem Soros György egy héttel ezelőtt publikált dolgozatában sem szerepel.
A magyar és a lengyel fél, valamint az EU többi tagállama közötti ellentét az elmúlt héten sem enyhült ebben az ügyben.
Az álláspontok nem közeledtek, sőt, mindkét oldal azt hangoztatta, hogy semmiképpen sem enged.
Nagy kérdés, hogy hogyan (és mikor) lehet feloldani ezt a patthelyzetet.
Orbán Viktor miniszterelnök mindenesetre tegnap Budapesten tárgyal Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnökkel, és egészen biztosan a fenti kérdéseket beszélik meg.
Cikkünk frissül..
blikk
