A marsrengések sok dologban különböznek a földrengésektől.

Számos meglepő felfedezést tett az első marsi év alatt a SEIS, a NASA-nak a vörös bolygón lévő űrszondája, az InSight szeizmométere. A műszer több mint 500 rengést észlelt ezen idő alatt. Egy marsi év 687 földi nap.

Az Amerikai Szeizmológiai Társaság (SSA) idei éves találkozóján a Zürichi Műszaki Egyetem munkatársa, Savas Ceylan beszámolt az InSight földi csapatának, a The Marsquake Service-nek a marsrengések észlelése során végzett munkájáról, a bolygó szeizmológiai katalógusának készítéséről.

A marsrengések számos dologban különböznek a földrengésektől – fejtette ki Ceylan.

Először is: jóval kisebbek, mint a Föld rengései, a legnagyobb rögzített esemény mintegy 3,6-es magnitúdójú volt. A SEIS képes észlelni ezeket a kis rengéseket is, mivel a Marson jóval kisebb a háttér szeizmikus zaja az óceánok hullámzása által generált állandó remegés hiányában – írja a PhysOrg.com tudományos-ismeretterjesztő hírportál.

A marsi év jelentős részében napnyugtától a kora hajnali órákig nagyon halkká válik a bolygó légköre, ezért ilyenkor helyi zajok sincsenek. Ráadásul a szenzorok optimalizálva működnek. Szélsőséges marsi körülmények között, például extrém alacsony hőmérsékletben és a szélsőséges napi ingadozásokat elviselve is ellátják feladatukat – emelte ki Ceylan.

A marsrengések kétféle változatban fordulnak elő: az alacsony frekvenciájúak a bolygó köpenyének változó mélységeiben terjednek, a magas frekvenciájúak pedig a kérgen keresztül terjednek.

A rengések döntő többsége magas frekvenciájú volt és a marsjárótól több száz kilométeres távolságban következett be.

A szakértő elmondása szerint az események frekvenciája a marsi év során változik, ezt a mintázatot pedig nem lehetne a Földről megismerni. A projekt tudományos csapatai számára az egyik legnagyobb feladat az volt, hogy alkalmazkodjanak a bolygón gyűjtött adatok váratlan jelzéseihez – mondta Ceylan.

Bár törekedtek arra, hogy leárnyékolják a SEIS-t a nem szeizmikus zajok elől, mégis zavarta az adatgyűjtést az időjárás és a marsjáró keltette zörej.

„Az alapokból kiindulva kellett megértenünk a Mars hangjait, felfedezni, hogyan működnek szeizmométereink,

hogyan befolyásolja a Mars légköre a szeizmológiai felvételeket, és alternatív módszereket kellett találnunk az adatok megfelelő értelmezéséhez” – fejtette ki a szakértő.

Az InSight szeizmológiai katalógusát a kutatásban résztvevő intézetek háromhavonta – háromhónapos késéssel – nyilvánosan is elérhetővé teszik.

Nyitókép: Pixabay.com
infostart

ElőzőÚj szabályok szerint élhetnek a beoltottak és a gyógyultak Németországban
KövetkezőA 30-as évek óta alig látott ragadozó bukkant föl Magyarországon
Géza
Bognár Géza vagyok, a Hirmagazin.eu Online Média tulajdonosa és főszerkesztője. Hamarosan 10 éves lesz a Hirmagazin, és a magam részéről nagyon büszke vagyok rá, mert az eltelt időszakban sok olvasónak nyújtottunk minőségi olvasótájékoztatást, örömteli szórakozást és önfeledt pihenési lehetőséget tartalmainkkal! 30 éve foglalkozom írással, korábban írtam különböző témájú esszéket, novellákat és regényt is, most az újságírás lett a szenvedélyem! A Hirmagazin.eu Online Médiában írt cikkeimet a hétköznapi emberek gondolati világával, és nemességük egyszerűségével írom, ebben a mai világban nem terhelem olvasóinkat a nehéz irodalmi nyelvvel, hiszen az olvasók nagy többsége pihenni, kikapcsolódni, tájékozódni vágyik, nem pedig "bogarászni" a bonyolult sorok közt. Olvassátok a Hirnagazint, pihenjetek, kapcsolódjatok ki, tájékozódjatok, és akinek valami ötlete van, vagy képe, videója, vagy csak egyszerűen szeretne megjeleníteni egy történetet, élményt, elmélkedést, .. szeretettel várom megkeresését a Hirmagazin.eu Online Média központi e-mail címén, itt: [email protected]. Rendszeres olvasóinknak és olvasóinknak köszönöm a hűséget, a sok-sok kommentet, odafigyelést, és építő vagy akár dorgáló kritikákat is! Olvassatok tovább is minket és legyen szép napotok, életetek! Bognár Géza