Megkezdődött az európai uniós tagállamok vezetőinek rendkívüli csúcstalálkozója szerda este Brüsszelben, amelynek az egyetlen napirendi pontja az Egyesült Királyság kiválási folyamata, a tagság megszűnési határidejének esetleges újbóli halasztása.
Az ülés megnyitását követően a résztvevők a hagyományoknak megfelelően először Antonio Tajanival, az Európai Parlament elnökével egyeztetnek.
Ezt követően a Brexit után bennmaradó tagországok állam-, illetve kormányfői Theresa May brit miniszterelnökkel tanácskoznak, aki a várakozások szerint bemutatja terveit a további lépéseket illetően.
Végül a huszonhetek munkavacsorát tartanak, amelynek keretében megvitatják a hosszabbítás kérdését.
Theresa May brit kormányfő június 30-áig terjedő hosszabbítást kért, míg Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke rugalmas, akár egy évig tartó halasztást javasolt.
A jelenlegi jogi alaphelyzet az, hogy ha elutasítják May indokait a további halasztásra, akkor a szigetország pénteken megállapodás nélkül, szabályozatlan módon távozik az Európai Unióból.
A zárónyilatkozat kiszivárgott tervezete értelmében a huszonhetek bizonyos feltételek mellett készek további halasztást adni Londonnak, de ennek feltétele az is, hogy az Egyesült Királyság részt vegyen a május végi európai parlamenti választáson, amennyiben a brit törvényhozás addig sem fogadja el a kiválás feltételeit rögzítő szerződést.
Ha ez nem sikerül, s a választásokon sem vesz részt az ország, akkor június 1-jén automatikusan megszűnne a brit EU-tagság. Sikeres kölcsönös ratifikáció esetén viszont azonnal megtörténhetne a kilépés, a megszabott, de egyelőre nyitva hagyott végső határidő előtt.
Diplomáciai források szerint a Tusk által javasolt egyéves halasztásról nem lesz egyetértés a huszonhetek között, mivel több tagállam, köztük Franciaország ezt túl hosszúnak tartja.
Tajani: El kell kerülni a megállapodás nélküli kiválást, de nem minden áron
Az időpazarlást elkerülendő világos garanciákra van szükség a brit európai uniós tagság megszűnésének elhalasztásával kapcsolatban, és a kilépési megállapodás újranyitásának még csak a burkolt szándéka sem merülhet fel – jelentette ki az Európai Parlament elnöke szerdán Brüsszelben, miután megkezdődött az uniós tagországok állam-, illetve kormányfőinak rendkívüli tanácskozása a Brexitről.
Sajtótájékoztatóján Antonio Tajani hangsúlyozta, amennyiben a brit kormány a kilépés határidejének meghosszabbítását kéri, egyértelművé kell tennie, hogy a rendelkezésre álló időszak milyen célt szolgál.
Két nappal a Brexit jelenleg érvényes határideje előtt a helyzet még mindig nem világos, és nincs arra utaló jel, hogy Theresa May brit miniszterelnök kormánya valóban ki akarja mozdítani a holtpontról a megrekedt tárgyalásokat – mondta.
„Nehéz helyzetben vagyunk, a döntés ugyanis, amelyet meg kell hozni, jelentősen meghatározza a jövőbeli események” alakulását – fogalmazott.
Az EP-elnök reményét fejezte ki, hogy a brit parlamentben zajló egyeztetések áttöréshez fognak vezetni, a Brexit által okozott bizonytalanságot ugyanis véleménye szerint a lehető legrövidebb időn belül meg kell szüntetni. Londonnak ki kell nyilvánítania, milyen utat kíván választani, legyen az újabb népszavazás kiírása vagy a Brexit visszavonása.
Azt hangoztatta, hogy el kell kerülni a rendezetlen, megállapodás nélküli uniós kiválást, de nem minden áron. Semmi sem veszélyeztetheti ugyanis az elmúlt harminc évben felépített belső piac integritását – mondta.
Az Európai Parlament úgy véli, hogy az Európai Tanácsnak csak akkor szabad a határidő kiterjesztése mellett dönteni, ha ezek a feltételek teljesülnek. Az Egyesült Királyságnak pedig kötelessége, hogy a kilépése határidejének hosszabb kiterjesztése esetén részt vegyen az európai parlamenti választásokon – húzta alá.
Az EU felelőssége mindemellett, hogy ne zárja be ajtaját azok előtt, akik azért harcolnak, hogy az Egyesült Királyság az Európai Unió tagjai maradjanak – tette hozzá Tajani.
mti
