Napjainkban a virtuális valuták legális fizetési és kereskedési módnak számítanak szerte a világon, számuk és értékük évről évre növekszik, illetve alkalmazási területük is.
Szerbiában a törvények tavaly ismerték el a virtuális valuták fogalmát, ám a 2021-ben hatályba lépő előírások a kriptovalutákat nem tekintik fizetési eszköznek, mégis elméletileg kereskedni lehet vele, eladhatók, megvásárolhatók, cserélhetők, elektronikusan tárolhatók, illetve elméletben az alkalmazottak bérét is folyósíthatják kriptovalutákban.
A világban ez már nem számít rendkívüli eseménynek, Szerbiában viszont igen.
illetve ha a bruttó bérét előzőleg dinár értékben is meghatározták (az erre vonatkozó törvény ugyanis csak a dinárt tekinti egyedüli törvényes fizetési eszköznek), a kriptovaluták ára ugyanis másodpercenként is változhat.
A virtuális valuta értékének gyors változása azonban nem csak a munkavállalónak vagy éppen a munkaadónak jelent gondot, hanem az Adóhivatalnak is. Zvezdana Pisarević (Zvezdana Piszárevity) adótanácsadó a Biznis.rs gazdasági portálnak adott nyilatkozatában rámutatott, hogy
a kriptovalutára a szerbiai törvények egyelőre digitális tulajdonként tekintenek, így a legnagyobb kérdés egyelőre az, hogy mikor válik adókötelessé.
A fizetéselszámolásnál pedig a kriptovaluta értékének intenzív változása a járulékok és a jövedelemadó kiszámolásában is nehézségeket okozhat. Miközben hiteligénylés esetében a havi járandóság kimutatása is gondokba ütközik, így a bankoknál a hitelfelvétel is kérdéses. Így bár a kripovalutákban történő bérezés elméletileg lehetséges, még sincs rá példa.
Ugyanakkor nem csak a havi járandóságok kifizetésénél okoz gondot, hanem a kriptovalutában történő vásárlás is nehézkes egyelőre, jelenleg további díjak nélkül kizárólag az online áruházakban biztosított. Igor Mirković (Igor Mitrovity), Szerbia legnagyobb digitális váltóirodájának, az ECD-nek a menedzsere a Biznis.rs-nek adott korábbi interjújában rámutatott, fontos, hogy Szerbiában is él a digitális tulajdonról szóló törvény, amely legalább érinti a kriptovalutával történő fizetés lehetőségét. Így bár a kereskedők nem számolhatják fel az áruért vagy szolgáltatásokért közvetlenül kriptovalutában a díjat, mégis megadhatják a termékek árát digitális pénznemben is, azzal a feltétellel, hogy az eladás során az adott áruért vagy szolgáltatásért a kifizetés dinárban kell, hogy megtörténjen. Ez nem jelent akadályt a külföldi vásárlók számára, csupán egy további lépésre van szükség ahhoz, hogy a kriptovalutákat a nemzeti fizetőeszközre konvertálják át.
Mirković kiemelte,
a fogyasztók fizethetnek kriptovalutában a termékekért, ám az eladók a kriptováltókkal együttműködve, saját költségükön konvertálják át kriptovalutáikat dinárba.
Egyébként a Szerbiai Nemzeti Bank adatai alapján ebben az évben nem érkezett kérvény arra, hogy egy adott vagyontárgyért, esetleg ingatlanért kriptovalutában szerettek volna kifizetni. Erre mint már említettük nem is lenne lehetőség, fizetni csakis dinárba lehet. A licenccel rendelkező kriptovaluta-váltók végezhetik a virtuális valuták dinárba történő konvertálását. Ezt három váltó kérvényezte tavaly decemberben, ám hivatalos adatok alapján a szerb pénzügyminisztérium egyelőre nem adott ki licencet.
mandiner nyomán
