Mégis van nyilvános vészhelyzeti és lekapcsolási terve Magyarországnak, ha az oroszok elzárnák a gázcsapot – mutatjuk a részleteket
Aggódva figyeli Brüsszel, hogy az Oroszország ellen indított szankciós politika miatt fogja az orosz vezetés elzárni a gázcsapot az unió országai előtt, ezzel véve revansot. A magyar kormány is számol vele, hogy a következő hónapokban, hetekben nem lesz elegendő gáz és be kell jelenteni a gázbeszerző akciótervet. Most kiderült, az Orbán-kormánynak is van földgázellátás-biztonsági vészhelyzeti terve, ha megszólalnának a vészharangok.
Ahogy médiánk is írt róla, a szerdai, rezsicsökkentéssel kapcsolatos változásokat is bejelentő rendkívüli Kormányinfón Gulyás Gergely újságírói kérdésre árulta el, hogy a magyar kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy télen ne legyen energiahiány az orosz-ukrán háború vetületeként, és annyit mondott, „a gázellátás rendben zajlik, a tározók 44 százalékon állnak”. A Miniszterelnökséget vezető miniszter megemlítette még, hogy a bejelentett hétpontos akcióterv szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter további forrásokat keres gáz beszerzésére.
Miután az elmúlt időszakban 12 százalékkal csökkent a hazánkba beérkező gáz mennyisége, okkal merül fel a kérdés, milyen akciótervvel áll elő a magyar kormány, ha nem az oroszok végleg elzárnák a gázcsapot.
A G7 összeállítása szerint Magyarország rendelkezik földgázellátás-biztonsági vészhelyzeti tervvel, aminek lényege, hogy a földgázhiányból következő károkat az állam minimálisra csökkentse, valamint a távol tartsa a következményeket a „védett fogyasztóktól”, a lakosságtól és a lakossági távhőszolgáltatástól. Az említett dokumentum 2020 szeptemberében született született meg, és itt bárki el is olvashatja.
A vészhelyzeti terv véghezvitelében a legfontosabb szerepet a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) és az energiapolitikáért felelős minisztérium kapná, amely jelenleg a Palkovics László vezette Technológiai és Ipari Minisztériumot jelenti.
A földgázellátási válsághelyzet három szinttel rendelkezik:
- előrejelzési szint: ez akkor hirdethető ki, ha konkrét információkkal rendelkezik a kormány arról, hogy rövid időn belül jelentős mértékben fog romlani a gázellátás (kvázi csökken az import). Ha ez bekövetkezik, akkor rögzítik az informálási és tájékoztatási kötelezettséget, a földgázipari vállalkozások naponta jelentenek mindent az MEKH-nak.
- riasztási szint: létrehoznak egy válsághelyzeti bizottságot a földgázellátási szektor részvevőiből a kisebb, még a piac által kezelhető ellátási zavarok és a rendkívül magas gázkereslet elemzése és kezelése érdekében. A bizottság intézkedéseket a miniszternek javasol.
- vészhelyzeti szint: ez a legmagasabbnak szintnek számít, ekkor már a piaci intézkedéseket követően sem képes a rendszer a gázkeresletet kielégíteni, így olyan nem piaci alapú intézkedéseket kell hoznia a vezetésnek, amelyek révén mindenképpen lehet gázellátása a védett felhasználóknak. Védett lakosságnak számít: lakosság, szociális otthonok, kórházak, vagyis a nem ipari felhasználók.
Lekapcsolási sorrend
A harmadik szintnél lép életbe egy 2020 áprilisában kihirdetett kormányrendelet, amely meghatározza, milyen módon vágják le az üzemeket a szolgáltatásról.
Eszerint
- Először a földgázt használó áramot előállító erőműveket zárják el – ezek könnyebben át tudnak állni kőolajra,
- őket követik a nem élelmiszert előállító nagy ipari felhasználók,
- majd a helyzet súlyosságától függően a rendeletben megszabott sorrend lép életbe.
Tizenhárom éve is volt már ilyen
A gazdasági portál rávilágított arra is, hogy a felsorolt intézkedéseket egyszer már alkalmazták. A földgázellátás-biztonsági vészhelyzeti tervet legutóbb 2009 januárjában élesítették, amit szintén az oroszok és az ukránok közötti akkori konfliktus, konkrétan egy gázvita idézett elő. A magyar kormány ekkor elrendelte a nagy ipari fogyasztók korlátozását. Szerencsére azonban az akkori kemény hideg enyhült és Ausztria felől földgáz is érkezett, ezért a korlátozásokat feloldották.
G7 nyomán, blikk
