A klímaváltozás a téli hónapok melegedésével jár, ezért több kártevő képes átvészelni a telet, mint eddig. Ebből pedig új növényvédelmi problémák következnek, hiszen a mediterrán vidékekről érkezett rovarok nagyobb egyedszámban károsíthatnak.
A már régen megtelepedett melegkedvelő fajok pedig tovább terjeszkedhetnek, gyorsabban szaporodhatnak, mint kemény fagyok után, ami megtizedeli az egyedszámukat.
Hegyi Tamás, a Bayer fejlesztőmérnöke kérdésünkre elmondta, hogy azért nem kell pánikba esni, mert ami kedvező a melegkedvelő kártevőknek, nem jó a mi klímánkhoz alkalmazkodott rovaroknak. Bármilyen meleg is volt 2021 decemberében, a leghidegebb hónap még előttünk van, megbízhatóbb előrejelzésre csak később, kora tavasszal kerülhet sor.
Mindenki ezt olvassa most!
Az utóbbi években megjelent ázsiai márványospoloska és zöld vándorpoloska számára kedvező az enyhe tél, nagyobb számban képesek áttelelni, pedig az egyébként normálisnak tekinthető kontinentális teleken elpusztulnának.
Mindkét poloska szubtrópusi eredetű, ezért nem viselik el a fagyokat, kifejlett rovarként, repedésekbe, épületekbe húzódva telelnek.
Sajnos a hazai levéltetveknek is kedvez az enyhe időjárás és az üvegházi termesztést veszélyeztető nyugati virágtripsz is képes lehet a ház körül olyan védett helyet találni, ahol könnyen áttelel, sőt 10 °C fölött folyamatosan szaporodik is. Hasonlóképp több kaliforniai pajzstetűre lehet számítani az enyhe telet követően, és tovább terjedhet az eperfa-pajzstetű, valamint nagyobb az esély arra, hogy kereskedelmi tételekkel behurcolt melegkedvelő pajzstetvek telepedjenek meg hazánkban.
Mindenki ezt olvassa most!
Az olyan jól ismert kártevők is megnehezítik a növényvédelmet enyhe tél után, mint a vértetű. Ha elég hideg van, csak a talajban, az almafák gyökérnyakán élő tetvek telelnek át,
melegebb időben viszont a hajtásokon kialakult kolóniák is átvészelik a telet, és sokkal nehezebb megelőzni a kártételt.
Évek óta károsít hazánkban a gyapottok-bagolylepke, ami a gyakorlati tapasztalatok szerint báb alakban már képes áttelelni Magyarországon, ha nincsenek kemény fagyok. Ezekből az áttelelt bábokból kikelt lepkék aztán sokkal korábban indítják a károsítást, mint a délről berepülő lepkék. A legkorábban virágzó kultúrákat keresik föl, így veszélybe kerülhet például a zöldborsó.
Mindenki ezt olvassa most!
Klasszikus kontinentális klímához alkalmazkodott kártevőink viszont kevésbé „szeretik” a meleg teleket. A kukoricamoly vagy az almamoly számára kedvezőtlen, ha enyhe az idő és sok eső hullik.
Arra sem számíthatunk, hogy a növényekkel párhuzamosa fejlődő kártevőket majd később, a tavaszi fagyok idején tizedeli meg a természet. Az utóbbi évek nagy gyümölcs-fagykárai éppen az ilyen enyhe telek után alakultak ki, amikor a mélynyugalmi állapotukat befejezett fák fejlődésnek indultak, és már márciusban vagy áprilisban fagyérzékeny állapotban voltak. A kis hernyók például átvészelik ezt a hideget. Sőt, az almamoly alkalmazkodik is a fagykár miatt csökkent táplálékmennyiséghez:
normál esetben egy almában egyetlen almamolyhernyó fejlődik, súlyos fagykár után viszont kettő is, érzékeltette a rovarok alkalmazkodóképességét Hegyi Tamás.
magyarmezogazdaság
