Június elején a Balaton északnyugati partjainál volt megfigyelhető legutóbb algásodás.
A friss mintavétel szerint is zajlik a folyamat, amelyet nyomon kell követni, de egyelőre nem olyan nagy a probléma.
Somogyi Boglárka, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet főmunkatársa az Indexnek számolt be a tegnapi mintavétel eredményeiről.
A június elejeihez hasonló algásodást figyeltünk meg, de most sokkal nagyobb területen, gyakorlatilag a Keszthelyi-medence fele érintett. A víz felszínén nagy tömegben jelentek meg az algák.
A nyílt vízen a teljes vízoszlopot tekintve határérték alatt van a mennyiségük. Ha a kékalgáknál az a-klorofill-koncentráció meghaladja az 50 mikrogramm/litert, a fürdőzésnél is gondot jelenthet, de a tegnapi mérések a nyílt vízen 20 mikrogramm/litert mutattak.
Ugyanakkor a sekély, part menti részeken biztosan előfordulnak olyan helyek, ahol ennél magasabb értékeket mérhetünk. Az állás pedig napról napra változhat és akár kedvezőtlenebbé is válhat.
A jelenleg nagy tömegben, szabad szemmel is észlelhető alga képes felúszni a víz tetejére, és látványos algavirágzást okozni, ami a parti régiókban, a strandok környékén össze is gyűlhet, erre érdemes odafigyelni.
A strandok vízminősítésével a Nemzeti Népegészségügyi Központ foglalkozik, kérdéseinkkel kerestük a szervezetet, a következő választ kaptuk:
2020-ban a Balatonon üzemelő 140 strand közül 131 kiváló, kettő jó minősítést kapott, a további hét természetes fürdőhelyen még nem áll rendelkezésre elegendő minta a fürdővíz minősítéséhez. Az idei fürdési idényben a legtöbb fürdőhelyen eddig két mintavétel történt, májusban és júniusban, ezek eredménye minden esetben megfelelő volt, a legtöbb esetben szennyezésre utaló indikátorbaktériumok egyáltalán nem voltak kimutathatók.
Algásodással vagy cianobaktérium-burjánzással kapcsolatos kifogásról idén egyetlen balatoni strandról sem érkezett még bejelentés.
Somogyi Boglárka arra is felhívta a figyelmünket, hogy az algák nagyon fontosak, esszenciális szerepük van a vízi életben.
A túlszaporodásuk a fürdés és az ivóvízhasználat szempontjából okozhat problémát, de nagyon nagy tömegben kell jelen lenniük ahhoz, hogy veszélyeztessék a tó élőlényeit is, ami szerencsére a Balatonnál nem fordulhat elő. Algás vízben történő strandolás után javallott a zuhanyozás, ami által eltávolítjuk testünkről a bőrirritációt okozó algasejteket.
Miért algásodik a Balaton?
A nyáron megjelenő algáknak kedveznek a csendes, magas hőmérsékletet hozó időszakok, de ez csak elégséges tényező a szaporodáshoz, önmagában nem az időjárás a döntő, hanem a szervetlen tápanyag mennyisége a vízben, elsősorban a foszforé.
Foszfor több forrásból is származhat, érkezhet a Balatonba torkolló folyókból, vagy diffúz terhelés útján, bemosódással a mezőgazdasági területekről. A tó üledékében is vannak olyan foszforkészletek, amelyek a nyári melegben kiszabadulhatnak.
Azonnali befolyásolás nem lehetséges, de hosszabb távon gondolkodva a külső foszforterhelés további csökkentése mindenesetre fontos tényező
– válaszolta a kutató arra a kérdésünkre, hogy emberi beavatkozással kezdhetünk-e bármit az algásodással.
msn