Elhunyt személy emlékének meggyalázása miatt kell bíróság elé állnia egy cseh történésznek, aki egy munkájában azt állította, hogy 1944-45 során egy deportált zsidó asszony leszbikus kapcsolatot folytatott az egyik náci haláltábor őrével. Dr. Anna Hájkovát az asszony lánya perelte be, és 25 ezer eurót (közel 9 millió forintot) követel tőle.

A nem mindennapi történet szerint a zsidó asszony azután ismerkedett meg az SS-Helferin (SS női segítői) „kötelékébe” tartozó német nővel, hogy egy Hamburg melletti haláltáborba szállították. Az őr beleszeretett, és két másik haláltáborba is áthelyeztette magát, hogy mellette lehessen. A zsidó asszonyt 1945-ben, a Bergen-Belsen-i haláltáborból szabadították fel a britek, állítólagos partnere pedig ezzel egy időben fogságba esett.

A holokauszt és a szexuális kisebbségek kapcsolatára szakosodott Hájková a túlélők visszaemlékezéseire, valamint a fogságba ejtett SS-Helferin bírósági tárgyalásán tett vallomásaira alapozta a meghökkentő viszony történetét. Ezek alapján nem tudta eldönteni, hogy a felajzott német őr erőszakoskodása, vagy kölcsönös beleegyezés előzte-e meg a viszont, miként arra sem tudott egyértelmű bizonyítékot hozni, hogy ténylegesen létrejött-e közöttük beteljesült szexuális kapcsolat.

Maria Mandl, az egyik a mintegy 3700 nő közül, akik őrként dolgoztak a haláltáborokban. 1948-ban kivégezték. (cikkünkben nem ő szerepel)/ Fotó: Wikipedia Commons Maria Mandl, az egyik a mintegy 3700 nő közül, akik őrként dolgoztak a haláltáborokban. 1948-ban kivégezték. (cikkünkben nem ő szerepel)/ Fotó: Wikipedia Commons

A szóban forgó holokauszt-túlélő Ausztráliában élő, és az ügyet most perre vivő lánya számára nem volt ismeretlen a történet. Anyja korábban mesélt neki a német őrről, aki megszállottan rajongott érte, és amit ő a túlélési esélyeinek javítása érdekében ki is használt.

– Ez azonban sosem fordult át szexualitásba. Édesanyám ezt konkrétan ki is jelentette – mondta a neve elhallgatását kérő nő, aki szerint az SS-Helferin anyja elbűvölő kacérságát érthette félre.

Amikor a történész nyilvánosságra hozta a történetben szereplők nevét, a holokauszt-túlélő asszony lánya elborzadt, és a német bírósághoz fordult. Hájková, aki maga is holokauszt-túlélők leszármazottja, elnézést kért a nevek publikálása miatt, de kiállt saját munkássága mellett.

– Kutatásom emberibb, összetettebb, valóságosabb módon mutatja be a holokauszt történetét azoknál, akik csak szenteket és szörnyetegeket láttatnak – védekezett.

Forrás: Blikk / Hirmagazin.eu

Fotó: Army Film and Photographic Unit / Imperial War Museum