forrás: Kossuth Rádió, Közelről
A magyar fővárosban is egyre népszerűbb a flashmob: látszólag teljesen váratlanul formálódik, miközben profin kidolgozott a koreográfia. A cél a figyelemfelkeltés és a meghökkentés.
Divat a flashmob, amely jó tíz évvel ezelőtt indult hódító útjára, és ma már tele van az internet az ötletesebbnél ötletesebb, látványos villámcsődületekkel – ahogy a tömegből egyszer csak összeáll egy nagy zenekar vagy, ahogy a reptéren a civilbe öltözött stewardessek meglepik a húszmilliomodik utast és körbetáncolják.
Budapest, 2015. június 13. A Vízicsata elnevezésű flashmob a budapesti Vigadó téren 2015. június 13-án. Az esemény célja felhívni a figyelmet arra, hogy a köztereket mi mindenre lehet használni. MTI Fotó: Balogh Zoltán
A helyszín bármi lehet – egy utca, tér, vásárcsarnok, aluljáró, repülőtér, pályaudvar, színház vagy iskola. A járókelők az egyik pillanatról a másikra csak arra lesznek figyelmesek, hogy valami készülődik, történik körülöttük, s mire megfejtenék, hogy mi is az, a látványos produkció már el is kezdődött. Egy csoportnyi ember teljesen váratlanul jelenik meg a helyszínen, s ad elő egy maximum öt perces produkciót, majd úgy oszlanak szét, mintha semmi sem történt volna.
Kossuth Rádió, Közelről
Az első flashmobot 2003 májusában tartották New Yorkban, s a műfaj nálunk is hamar megjelent. Ugyanaz év augusztusában, a budapesti Deák téren volt az első: este 7 órakor, amikor megszólalt a templom harangja a résztvevők kinyitották az esernyőiket.
A cél mindig a meghökkentés és a figyelemfelkeltés. Van, amikor egy demonstráció része, máskor csupán szórakoztatásból csinálnak villámcsődületet, és van, amikor az eseménnyel reklámozni szeretnének valamit.
Budapest utcáin is gyakran belefuthatunk egy-egy flashmobba. A bazilikánál volt argentintangó-flashmob, a Nagymező utcában a Terézvárosi Kabaré produkciója, a Vásárcsarnokban pedig az Operettszínház színészei énekelték el váratlanul a Te rongyos élet című slágert.
