Százhárom éves korában csütörtökön hajnalban elhunyt Keleti Ágnes ötszörös olimpiai bajnok tornász – írja az Origo
Keleti Ágnes a Nemzet Sportolója, Magyarország legtöbb olimpiai éremmel rendelkező női sportolója, aki a világ legidősebb élő, egyben a világ valaha élt legidősebb ötkarikás aranyérmese volt. 1952-ben, Helsinkiben műszabadgyakorlatával (ma: talaj) aranyérmet, összetett csapatban ezüstérmet, felemás korláton és a kéziszercsapat tagjaként bronzérmet szerzett. Pályafutása csúcsára 1956-ban, Melbourne-ben ért fel: talajon megvédte címét, aranyat nyert gerendán, felemás korláton és a kéziszercsapat tagjaként, egyéni összetettben és csapatban ezüstérmet szerzett. Ő lett az olimpiai játékok legeredményesebb versenyzője, egyben a legidősebb tornásznő, aki aranyérmet tudott szerezni.
Fotó: MTI/Kovács Tamás
Keleti Ágnes múlt héten került kórházba, csütörtökön hajnalban vesztette életét. Jövő csütörtökön (január 9-én) ünnepelte volna 104. születésnapját.
Keleti Ágnes pályafutása
Klein Ágnes néven született 1921. január 9-én Budapesten, a család később Keletire magyarosította a vezetéknevét. 1937-től a budapesti Vívó és Atlétikai Clubban, 1938-tól a Nemzeti Torna Egyletben sportolt. A második világháború után a Budapesti Postás, 1950-től a TF DISZ, illetve TF Haladás, 1954 és 1956 között a Budapesti Dózsa színeiben szerepelt. Közben elvégezte a Testnevelési Főiskolát, amelynek tanára lett. 1947 és 1956 között különböző szereken 46-szoros magyar bajnok, ebből tízszeres egyéni összetett magyar bajnok, hétszeres csapatbajnok lett. Kivívta az örökös bajnoki címet, nála többször senki nem nyert tornászbajnokságot Magyarországon.
1948-ban kijutott a londoni olimpiára, de a játékokon mégsem szerepelhetett, mert balszerencsés módon az utolsó edzések egyikén bokaszalag-szakadást szenvedett. Négy évvel később, a helsinki olimpiai játékokon már megmutathatta, mire képes, majd pályafutása tetejére 1956-ban, Melbourne-ben ért fel.
Keleti Ágnes tíz olimpiai érmével a legeredményesebb magyar sportolók rangsorában Gerevich Aladár (10 medál/7 arany) mögött a második,
öt aranyérmével minden idők ötödik legeredményesebb magyar olimpikonja, egyben ő a legtöbb ötkarikás éremmel rendelkező magyar női sportoló és a legeredményesebb magyar tornásznő.
A melbourne-i olimpiáról nem tért haza;
1957-ben Izraelben telepedett le, egy ottani magyarhoz ment férjhez, két fia született. A rendszerváltás után jött haza először.
Az MTI hozzátette, hogy Keleti meghatározó szerepet vállalt az izraeli tornasport megteremtésében, de nemzetközi bíróként is dolgozott, és csak 75 évesen választotta a nyugdíjas életformát.
Mozgalmas életútjáért számos díjat kapott, a karrierjére a 2002-ben megjelent Egy olimpiai bajnok három élete című könyvében emlékezett vissza. 2020-ban adták ki az életéről szóló Keleti 100 – „Mert szeretek élni…” című kötetet, amelyben 36 korábbi sporttársa nyilatkozik itthonról és külföldről, a jeles évfordulóra emlékbélyeg is készült. 2022-ben Aki legyőzte az időt – Keleti Ágnes címmel portré-dokumentumfilmet mutattak be életéről. Keleti Ágnes az életfilozófiáját így fogalmazta meg:
Az ember érzi, mi esik jól neki, és csak olyan dolgokat csináljon, amiket szeret. Az a legfontosabb a világon, hogy az ember szeressen.”
