4.6 C
Budapest
2024. április. 25. csütörtök
HomeFőhírekKülföldMeghalt az egyik legnagyobb török szappanoperasztár, egy másik eltűnt

Meghalt az egyik legnagyobb török szappanoperasztár, egy másik eltűnt

Törökországból nemcsak Magyarországra vagy a balkáni országokba, de jó ideje már az arab világba, Afrikába és Latin-Amerikába is szép számmal szállítják a sorozatokat, szappanoperákat.

De hogyan és mikor váltak a tévés produkciók a törökök egyik legfőbb gazdasági és kulturális exportcikkévé?

A rengeteg ember halálát okozó törökországi földrengésben a Remények földje sztárja, Emel Atici is meghalt, a Szulejmán színésznője, Cansu Dere pedig napokra eltűnt – ami miatt Magyarországon is sokan aggódhattak, hisz mindkét török produkciónak nagy itthon a rajongótábora. Nem véletlen, hogy a magyar televízióban is ennyi a török sorozat vagy szappanopera.

Cansu DereFORRÁS: INSTAGRAM/CANSU DERE

Török sorozatok már az 1960-as, 1970-es években készültek, de sokáig nem értek el áttörést, nagyjából tíz éve indult egy óriási hullámuk:

AZ ARAB ORSZÁGOK UTÁN MAGYARORSZÁGRA ÉS A BALKÁNI ÁLLAMOKBA, OROSZORSZÁGBA ÉS KÖZÉP-ÁZSIÁBA, MAJD AFRIKÁBA IS BESZIVÁROGTAK,

miközben már a telenovelláiról híres Latin-Amerikába is vettek át török produkciókat. 2012–2013-ra – a török turisztikai és kulturális minisztérium közlése szerint – már több mint 15 ezer órányi televíziós programot adtak el 75 országban, ami közel 200 millió dolláros bevételt jelentett.

Hogy a török sorozatok milyen őrületes erővel nyomultak, nyomulnak a világban, azt egyébként mi sem mutatja jobban, mint a bevételek folyamatos növekedése: amíg 2007-ben éves szinten még csak 1 millió dollár folyt be a terjesztésből, addig 2023-ra már 1 milliárdra számítanak a szakemberek.

Négyből három ember látott már török sorozatot

Ennek megfelelően a török produkciók igen ismertek is a piacon, egy török gazdasági és társadalomtudományi alapítvány, a TESEV már 2012-ben készített egy kutatást, amelynek eredménye szerintA 16 KÖZEL-KELETI ORSZÁG LAKÓI KÖZÜL NÉGYBŐL HÁROM LÁTOTT MÁR TÖRÖK SOROZATOT– mára pedig valószínűleg itthon is hasonló lenne a helyzet, de egyébként is: 2021-re már 150 országban voltak jelen a török produkciók.

Seherezádé. FORRÁS: KANAL D

Sokan emlékezhetnek például a Seherezádéra is (a fenti képen), amely Boszniában, Montenegróban, Észak-Macedóniában, Romániában, Albániában és Görögországban is főműsoridős siker volt. A horvátok körében meg is nőtt utána az érdeklődés Isztambul, illetve a török nyelv iránt, Szlovákiában pedig Törökország közmegítélése is javult a hasonló műsorok nyomán, legalábbis erről számolt be akkoriban a törökök nemzetközi stratégiai kutatóintézete.

A TÖRÖK SOROZATOK ILY MÓDON AZ ORSZÁGIMÁZS ESZKÖZÉVÉ IS VÁLTAK,

a napjainkban játszódó szappanoperákban például világosan látszik, hogy Isztambul milyen modern világvárossá nőtte ki magát. A külső felvételekből egyébként is jóval több van a török produkciókban, mint például a latin-amerikaiakban, összességében is látszik rajtuk, hogy több pénzből készültek – ami nyilván hozzájárult a népszerűségükhöz.

Több pénzből, igényesebben

A török sorozatok hagyományosan lassabban is készültek, mint a futószalagon gyártott latin-amerikaiak, amelyekből egy 45 perces epizódot akár egy nap alatt felvettek egy stúdióban – ez azonban ma már nem feltétlenül van így, hisz a törököknek is alkalmazkodniuk kellett a megnövekedett igényekhez. A nagy versenyben rengeteg sorozatot gyártanak, amelyek közül sokat az első évad után, rendes befejezés nélkül el is tüntetnek a képernyőről – amivel már a magyar nézők is szembesülhettek.

Egy másik török siker: A szultána. FORRÁS: TV2

Akárhogy is, a törökök olyan egyedi színfoltot képviselnek a világ sorozatgyártásában, amire sokan felfigyeltek. Annak idején az arab országokban azért is válhattak vonzóvá a török produkciók, mert az övékéhez képest egy modernebb társadalmat mutattak (az Igazgyöngyben például pár muszlim bort ivott és házasság előtt szexelt), nyugaton viszont pont a hagyományosabb társadalmi értékek bemutatása hozhatta meg a sikert.

A hazai nézők bizonyára olyan címekre is emlékeznek, mint A szultána, a Fatmagül, a Sorsfordító szerelem, a Végtelen szerelem, A szerelem csapdájában, A bosszú csapdájában, A végzet fogságában, A házasság buktatói, Összetört szívek, A csodadoktor, a Küzey Güney – Tűz és víz, a Hayat – Tiéd a szívem, a Cennet, a Feriha vagy a Testvérek, amelyek közül jelenleg is több fut a TV2 csoporthoz tartozó Izaura TV-n.

Forrás

Hirmagazin.eu

Géza
Géza
Bognár Géza vagyok, a Hirmagazin.eu Online Média tulajdonosa és főszerkesztője. 30 éve foglalkozom írással, korábban írtam különböző témájú esszéket, jövőre jelenik meg az első regényem, a Hittől a keserűségig" címmel. A Hirmagazin.eu Online Médiában írt cikkeimet a hétköznapi emberek gondolati világával, és nemességük egyszerűségével írom, ebben a mai világban nem terhelem olvasóinkat a nehéz irodalmi nyelvvel, hiszen az olvasók nagy többsége pihenni, kikapcsolódni, tájékozódni vágyik, nem pedig "bogarászni" a bonyolult sorok közt. Olvassátok a Hirnagazint, pihenjetek, kapcsolódjatok ki, tájékozódjatok, és akinek valami ötlete van, hogy mely témák hiányoznak médiánkból, szeretettel várom megkeresését a Hirmagazin.eu Online Média központi e-mail címén, a [email protected] e-mail címen.

Most népszerű

weblap4u banner
Pannon Work