A Debreceni Egyetem biztató kutatási eredménye következik.
A szénhidrátok jelentősége sokkal összetettebb, mint ahogyan azt a tudósok korábban gondolták: a szénhidrátok felelősek a sejtek közötti, valamint a baktériumok és az emberi szervezet közötti kommunikációért, így kulcsszerepük lehet a kórokozók okozta betegségek elleni küzdelemben – olvasható a Debreceni Egyetem MTI-hez eljuttatott közleményében.
Az egyetem szénhidrátkémiai kutatócsoportja olyan vegyületeket állított elő, amelyek megakadályozhatják baktérium által okozott fertőzés kialakulását.
Gátolják a baktériumok működését
– Laboratóriumi körülmények között olyan szénhidrátalapú vegyületeket, úgynevezett ligandumokat állítottunk elő, amelyek alkalmasak lehetnek arra, hogy a baktérium fehérjéivel kölcsönhatásba lépjenek, és megakadályozzák azt, hogy a baktérium az emberi szervezetben megtapadjon. Végeredményben a baktériumok fertőzőképességét tudják meggátolni – számolt be a kutatási eredményről Csávás Magdolna adjunktus.
A Debreceni Egyetem Gyógyszerésztudományi Kar Gyógyszerészi Kémiai Tanszék tudósai a 2015-ben indult alapkutatás során a szénhidrátok szintézisét valósították meg, és fehérjékkel való kölcsönhatását vizsgálták. A kutatások a Természettudományi és Technológiai Kar szakembereivel közösen, valamint egy cseh biológus csoport együttműködésével zajlottak.
– Több különböző ligandumot is előállítottunk, majd az alaposabb kölcsönhatás-vizsgálatok során találtunk egy olyan vegyületet, amelyik nemcsak speciálisan egy, hanem több baktérium ellen is egyfajta univerzális védekező szerként bevethető – tájékoztatott a kutatócsoport vezetője.
A szénhidrátkémia egyik európai bázisa
Csávás Magdolna kiemelte: a szénhidrátkémiai kutatások napjainkban nélkülözhetetlenek, mivel a kórokozókkal szembeni küzdelem egyre nagyobb kihívást jelent. Például az antibiotikum-rezisztencia olyan mértékű, hogy egy-egy baktériumtörzs ellen már nehezen tud védekezni az orvostudomány.
A vizsgált speciális fehérjék a baktériumok és vírusok felületén is megtalálhatók, így a kutatási eredmények akár terápiás módszerekhez, diagnosztikai eljárások fejlesztéséhez is hozzájárulhatnak. Az adjunktus szerint eredményeik azért is meghatározóak, mert hazánk évtizedekkel ezelőtt a szénhidrátkémia egyik európai bázisa volt, napjainkban viszont már szinte csak a Debreceni Egyetemen foglalkoznak ezzel a világviszonylatban is jelentős szakterülettel.
A debreceni kutatócsoport Lipták András akadémikus öröksége. A Széchenyi-díjas szerves kémikus, a szénhidrát és az immunkémia neves kutatója, az egykori Kossuth Lajos Tudományegyetem volt rektora, valamint utódai teremtették meg a most zajló kutatások alapjait. A Debreceni Egyetem szakemberei tudományos eredményükről szóló közleményüket a Chemistry – A European Journal című rangos szaklapban publikálták.
Ételmérgezést okozó táplálékok
A következő képeken megmutatjuk, melyek azok az ételek, amikkel érdemes óvatosnak lenned, és megbízható forrásból beszerezned őket.
Milyen ételek okoznak gyakran fertőzést? 9 veszélyforrást mutatunk
Ételmérgezés akkor fordul elő, ha az adott táplálék káros baktériumokkal, parazitákkal, vírusokkal vagy toxinokkal szennyezett. Bár sokan a nyári időszakhoz kötik, ehhez képest az év minden hónapjában fertőzést lehet kapni bizonyos ételektől.
Ételmérgezést okozó ételek
Érdekesség, hogy ételmérgezés esetén nem az élő baktériumok, hanem az általuk termelt toxinok, azaz a mérgező anyagcseretermékek felelősek a megbetegedésért. Ami leginkább kedvez a kórokozók szaporodásának, az a helytelen vagy a megengedettnél hosszabb tárolás, a higiénia mellőzése és a kellő főzés hiánya. Összeállításunkban bemutatunk néhány potenciális veszélyforrást, melyekre érdemes fokozott figyelmet fordítani.
A tenger gyümölcsei, így a kagylófélék is okozhatnak bélrendszeri Campylobacter-fertőzést. Ez többnyire hasmenésessel jár, a szakemberek így a csomagoláson feltüntetett elkészítési útmutató betartását javasolják.
A káposztát sokan nyersen szeretik, ezért alapos megtisztítása nagyon fontos, továbbá csak tiszta kézzel szabad hozzányúlni. Máskülönben fertőzést okozó baktériumok juthatnak a szervezetbe.
A nyers süteménytészta kóstolása rossz ötlet, legalábbis ez derül ki egy kutatásból, melyben a vizsgált személyek megbetegedtek, és kórházba kerültek a tésztában található E. coli baktériumtól.
A nyers hús talán a legveszélyesebb betegségforrás, rengeteg kórokozó lappanghat a belsejében és a felületén, ezért elengedhetetlen az alapos tisztítás és főzés, sütés. Figyelni kell a hússal érintkező felületek tisztán tartására is.
Szalmonellát a tojás is előidézhet, amennyiben nyersen fogyasztják. Adott esetben a nyers tojással készülő ételek, például a majonéz is okozhat fertőzést. Kellő főzéssel a baktériumok elpusztulnak.
A zöldségek sok esetben lehetnek szennyezettek fertőzött ürülékkel vagy trágyával, ezért nagyon fontos, hogy alaposan megmosd őket, és lehetőség szerint inkább főzve vagy párolva fogyaszd.
Hasonló a helyzet a gyümölcsökkel is, kiváltképp, ha távolról importálják őket. Szakemberek szerint a kés elmosására is oda kell figyelni, mert hámozás után a gyümölcshúsra kerülhetnek a héjon tanyázó baktériumok.
A csírák sokoldalúan felhasználható, egészséges élelmiszerek, a szakértők szerint mégis biztonságosabb otthon csíráztatni, a cserepeket rendszeresen fertőtlenítve. Azok ugyanis táptalajt jelentenek a kórokozóknak.
Forrás: femina.hu
