Szeretném, ha végre elítélnének és vége lenne ennek az egésznek – mindössze ennyi hozzáfűznivalója volt C. Zoltánnak ahhoz a hangfelvételhez, amin azt bizonygatta szeretője rokonainak, fogalma sincs hova tűnhetett a nő.
A felvétel néhány héttel azután készült, hogy a 46 éves férfi 2013. április 15-én megfojtotta S.-né F. Krisztinát és holttestét saját háza pincéjében elásta majd lebetonozta. Szerdán a bíróság elsőfokon be is fejezete az ügyet és a férfit emberölés valamint lőfegyverrel való visszaélés miatt 10 év börtönre ítélte.
A büntetés kétharmadának letöltése után vizsgálhatják felül az ügyét és az előzetes letartóztatásban töltött időt is beszámítják, vagyis nagyjából 4 és fél év múlva lehetne szabad. Az ítélet azonban nem jogerős, mivel a döntés ellen a vádlott és az ügyész is fellebbezett. A nőt kilenc hónapig eltűntként körözték, végül az autója vezette el a nyomozókat C. Zoltánhoz. A tárnoki férfi ugyanis a gyilkosság után szeretője dzsipjét egy tatabányai garázsban tárolta, csakhogy a bérleti díjat nem fizette, ezért a tároló tulajdonosa feljelentette a rendőröknek. A nyilvántartásból azonnal kiderült kié a kocsi, C. Zoltán pedig vallott. Beismerte a gyilkosságot és azt is megmutatta a rendőröknek hova betonozta be a kétgyermekes asszonyt.
„Ez nem viszony volt, hanem iszony” – foglalta össze röviden a kapcsolat lényegét Parti Ágnes, a férfi ügyvédje.
A viszonyból lett iszony – hosszabb-rövidebb megszakításokkal – mégis 20 évig tartott. S.-né F. Krisztina mindössze 16 éves volt, amikor megismerte a nála 11 évvel idősebb férfit. A meggyilkolt nő édesanyja szerint az első és a legnagyobb szerelem volt lánya életében, és még akkor sem tudtak egymástól elszakadni, amikor mindketten családot alapítottak. Bár Krisztina 2007-ben elvált férjétől, C. Zoltán viszont még ekkor sem hagyta ott feleségét és gyerekeit, viszont szeretőjével sem szakított.
„Annyiszor hitegette. Annyiszor csalt ki tőle pénzt. A lányom gyors kölcsönt vett fel, csak hogy el tudjanak utazni Horvátországba, ahova a férfi végül a saját családjával ment el nyaralni. Hiába mondtuk, hogy hagyja ott, előbb-utóbb mindig visszanyúltak egymáshoz. A gyilkosság előtt arról volt szó, hogy egy hétre „eltűnnek”, hogy kicsit kettesben legyenek. Valószínűleg ez is csak mese volt” – mondta a tárgyalás szünetében a nő édesanyja, Bíró Sándorné.
A férfi ügyvédje szerint C. Zoltán nyilván nem találta otthon azt a harmóniát, amire vágyott, ezért máshol „keresgette a saját maga boldogságát”. Szeretőjénél és, mint ahogy az az eljárás alatt kiderült, még jó pár másik nőnél. Egyikőjüktől egy fia is született, aki most 12 éves. Mindemellett S.-né F. Krisztina mániákus ragaszkodását is el kellett viselnie.
„Védencem elkeseredettsége egyre fokozódott. A bűncselekmény elkövetése előtt minden bejelentkezés nélkül megjelent nála a sértett és vitatkozni kezdtek. Ügyfelemből pedig kitört az elmúlt 20 év keserűsége és kilátástalansága″ – mondta védőbeszédében C. Zoltán ügyvédje.
A férfi az utolsó szó jogán nem mentegette magát, inkább szeretője családjához fordult és bocsánatot kért.
„Tisztában vagyok azzal, hogy arra amit tettem, nincs bocsánat. Nem azért mondom ezt, mert félek a börtöntől. Sokkal nagyobb büntetés nekem azzal a tudattal élni, hogy elvettem egy ember életét″ – mondta.
A meggyilkolt nő családtagjai sírva hallgatták a férfit. Őszinte megbánás helyett viszont taktikai lépésnek érezték a rövid monológot.
Forrás: PinkPencil
