Szentpéterváron fogadta belarusz hivatali kollégáját és legfőbb szövetségesét Vlagyimir Putyin orosz elnök.
Az első tájékoztatások szerint Aljakaszandr Lukasenka belarusz államfő arról beszélt a tárgyalás során, az országában tartózkodó Wagner-zsoldosok Nyugatra, nevezetesen Lengyelországba akarnak menni. Ehhez engedélyt is kértek Minszktől.
Nevetve tette hozzá: nem tudja visszatartani őket, „kirándulni akarnak Varsóba”. Lukasenka ugyanakkor rámutatott, a megállapodás értelmében Belaruszban tartja őket.
⚡️During the meeting with putin, Lukashenko said that the "Wagner" mercenaries began to stress him – they want to go for Poland.
"Let's go on an excursion to Warsaw and Rzeszów!" – Lukashenko quotes the statements of the Wagner mercenaries.
👉Follow
@Flash_news_ua pic.twitter.com/xF5v6WqmCs— BLYSKAVKA (@blyskavka_ua) July 23, 2023
A Wagner-csoport a június 23-i lázadás után került előtérbe a nemzetközi politikában is: Prigozsin vezetésével a zsoldosok Moszkva ellen indultak, ám Lukasenka közbelépésével a konvoj még az orosz főváros előtt visszafordult. A Wagner-vezér ezt követően katonáival Belaruszba települt, ahol már tavaly nyáron is megjelentek a zsoldosok, hogy a belarusz hadsereg kiképzéseit segítsék. A két vezető azt követően találkozott, hogy az orosz elnök figyelmeztetett, szomszédja és szövetségese elleni bármilyen akció Oroszország elleni támadásnak minősül. Az ügyben korábban Andrzej Duda lengyel elnök is felszólalt, aki negatív jelnek nevezte a Wagner-erők Belaruszba történő átcsoportosítását. Egyúttal közölte, több ezer katonát fog a belarusz határra rendelni.
A BelTA belarusz állami hírügynökség közlése szerint Lukasenka egy térképet is magával vitt a találkozóra, melyen az látható, a lengyel–belarusz határ mely pontjaira vezényelték ki a lengyel erőket: az egyik csapat Breszttől mindössze negyven kilométerre állomásozik, egy másik pedig Hrodna városától körülbelül száz kilométerre.
A találkozó során az ukrajnai háborúról is szót ejtett a két elnök. Lukasenka elmondta, elfogadhatatlan forgatókönyv számukra Nyugat-Ukrajna szétválása, Ukrajna feldarabolása. A vezetők egyúttal az ukrán ellentámadásról is nyilatkoztak. Lukasenka azt mondta, nincs ellentámadás, Putyin pedig úgy vélekedett róla, „volt, de nem sikerült”. Az orosz elnök arról is beszámolt, rekordmennyiségű nyugati felszerelést semmisítettek meg, belarusz kollégája pedig arra mutatott rá: a felszámolt külföldi fegyverek és felszerelések számából meg lehet becsülni, hány ukrán katona esett el eddig az ukrán fronton. Belarusz becslések szerint 26 ezer ukrán katona esett el a közel másfél éve tartó háborúban, Putyin szerint a számok ennél is magasabbak, emellett súlyos veszteségeket szenvedtek a külföldi katonák is.
Néhány nappal ezelőtt egyébként maga Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is elismerte, az ellentámadásnak nincsenek eredményei. Az államfő azzal indokolta állítását, hogy a nyugati partnerektől lassan érkeznek a fegyverek.
A tárgyalás során Putyin és Lukasenka a két ország közötti együttműködésre is kitért. Az orosz elnök elismerően szólt Belarusz gazdasági növekedéséről.
Borítókép: Aljakszandr Lukasenka blarusz elnök (balra) és Vlagyimir Putyin orosz elnök találkozójuk során Szentpéterváron 2023. július 23-án (Fotó: AFP/Sputnik/Alexandr Demyanchuk)
