Forrás: M1/Ma Reggel | 2015. 05. 08. 08:50:52
Az MNB szerint mindenképp, ezért sürgetik a központosítást is. Emellett a differenciált, a vállalati hitelezés élénkítéséhez kötött bankadócsökkentést is fontosnak tartja a jegybank – mondta Nagy Márton ügyvezető a Ma reggelben.
Az MNB pénzügyi stabilitásért és hitelösztönzésért felelős ügyvezető igazgatója azzal érvelt az autóhitelek (és személyi kölcsönök) „központi forintosítása” mellett a pénteki Ma reggelben, hogy nagyjából 200-250 ezer devizás szerződésről van szó, minden egyes ügyféllel külön megegyezni, aztán egyenként átszerződni pedig nagyon nehéz lenne. A jelzáloghiteleknél mindezt a törvény könnyítette meg, így ebben az esetben is ez lehet az ideális megoldás – tette hozzá Nagy Márton.
Kell-e a forintosítás?
A kérdés az, hogy a bankok és az ügyfelek szeretnék-e a forintosítást. Az MNB szerint erre szükség van, mert komoly árfolyamkockázatot futnak az autóhitelesek, akik közül nagyon sokan eddig csak a kamatot fizették, és csak ezután jön a tőke, ekkor pedig a törlesztőrészlet nem 2-3-szorosára, hanem akár 9-10-szeresére is emelkedhet. A hitel lefutása ugyanis az autóhiteleknél nem olyan egyenletes, mint a jelzáloghiteleknél, a végére kerül a súly, miközben a svájci frank erősödése miatt az autó árához képest a hitelösszeg is jelentősen megemelkedett. A bankok ráadásul sok esetben meg is hosszabbították a hiteleket, így gyakran már 10-15 éves autókról beszélhetünk, amelyek már elég keveset érnek, így a banknak is érdeke lehet a forintosítás – mondta az ügyvezető.
A devizakockázatot ki kell venni a rendszerből
Ezt az árfolyamkockázatot tehát – ahogyan a devizaalapú jelzáloghiteleknél 80 százalékánál meg is történt – ki kell venni a háztartások mérlegéből. Egy-két bank egyébként már elindított átváltási programokat, azaz forintosítaná a hiteleket, mások viszont még kivárnak. A jegybank nagyon erős ösztönzőkkel tenné érdekeltté a bankokat és az ügyfeleket is a forintosításban, ami akár egy hullámot is elindíthat, és a központi forintosításnak itt lehet jelentősége.
Nagy Márton a Napi Gazdaság szerdai számában megjelent interjúban már a bankadó differenciált csökkentése mellett érvelt. Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön bejelentette: a kormány döntött arról, hogy az EBRD-vel kötött eredeti megállapodásnak megfelelően 2016-ban megkezdik a bankadó csökkentését, és a kabinet reményének adott hangot, hogy a pénzintézetek növelik a kihelyezett hiteleik nagyságrendjét. Az EBRD-vel februárban kötött megállapodás szerint a bankadó mértéke a mérlegfőösszeg 0,53 százalékáról 2016-tól 0,31 százalékára, csökken, és a kormány számításai szerint ezzel 60 milliárd forinttal kisebb bevételt jelent a költségvetésnek.
Hitelezési kedvhez kötött bankadócsökkentés kell
A jegybank két problémát lát abban, hogy a bankadó csökkentését a kormány az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) kötött megállapodásnak megfelelően hajtja végre a jövő évtől – mondta Nagy Márton. Az első, hogy a bankadó csökkentése nincs hozzákötve a hitelezés élénkítéshez, miközben elvárható, hogy a könnyítés fejében a bankok növeljék hitelezési aktivitásukat a vállalati szegmensben. A jegybank azt szeretné látni, hogy – amint azt az Erste Bank megtette az EBRD-vel kötött megállapodásban – a többi bank is nyilatkozzon arról, hogyan képzeli a következő éveket, hogyan tud hozzátenni a gazdasági növekedéshez – mondta, hozzátéve: az MNB azt várja, hogy minden bank megtegye a vállalását.
Gond lehet a vetítési alap
A jegybank a bankadó vetítési alapjában látja a másik problémát, amely a 2014-es mérlegfőösszeg lesz az eddigi 2009-es adóalap helyett. Nagy Márton kifejtette: egyes bankok szűkítették hitelezési aktivitásukat a két időpont között, és éppen ezek járnak jól a bankadó csökkentésével, hiszen nemcsak az adó kulcsa, hanem az adó alapja is csökken. Az MNB azt szeretné elérni, hogy a bankadó egyre inkább egy gazdasági növekedést segítő eszközzé váljon, és ne fiskális, adópolitikai eszköz legyen. A jegybank ügyvezető igazgatója megismételte azt a véleményét, hogy amely bank ténylegesen növeli hitelezési aktivitását, az nagyobb tehercsökkentésben részesüljön.
