Mihelyt véget ért a nyári grillpartik szezonja, a kereskedők máris kirakták a halottak napi portékáikat: hetek óta gyertyák, mécsesek, krizantémok, tökök, cukorkák, ijesztő maszkok sokaságából válogathatunk az üzletekben.
Mindez azonban csak eszköz – végső soron nem az a lényeg, ki mit visz a temetőbe, hanem a megemlékezés a fontos.
Október végét, november elejét egy kisebb népvándorlás jellemzi. Mintegy két hónapnyi iskolába járás után a diákok tegnaptól élvezhetik az őszi szünetet. Ezt egyrészt pihenésre használhatják ki, másrészt ezekben a napokban megemlékezünk elhunyt szeretteinkről is. Ilyenkor a családok távolabbi sírhelyeket is fel szoktak keresni, bár szakemberek szerint a temetőbe járás hagyománya fokozatosan kezd a háttérbe szorulni. Ez egyesek szerint összefügghet a halloweenpartik elterjedésével, mások szerint azonban inkább az online temetők kialakításával.
Szokások, hagyományok
Mindenszentek napja (november 1.) a keresztények ünnepe, az üdvözült lelkek emléknapja, amely úgy alakult ki, hogy a keresztény településeken a régi pogány hagyományt követve ünnepeket rendeztek az elhunyt katolikus szentek tiszteletére. Mindenszenteket sokan összetévesztik a halottak napjával (november 2.), mely ugyancsak keresztény ünnep, éspedig az elhunyt, de az üdvösséget még el nem nyert hívekért. Régebben mindkét naphoz sok szokás kötődött, ezekből mára főleg a temetőlátogatás és a gyertyagyújtás maradt meg. Ezekben a napokban szinte mindenki mécsest gyújt meghalt szeretteire emlékezve, sokan virágot visznek a sírokra. Aki a koszorúk és gyertyák beszerzését az utolsó pillanatra szokta hagyni, és útközben a temető felé vagy utána szokott bevásárolni, nem árt tudatosítania: az üzletek zárva vannak minden munkaszüneti napon. Mindenszentek napja annak számít, a halottak napja csak emléknap, szombaton a boltok ismét kinyithatnak.
Halloween
A környező országok lakosai ugyanúgy felkeresik a temetőket, mint mi. A nyugati kultúrában azonban a november 1-jét megelőző éjszakát halloweennek hívják. Az emberek ijesztő díszekkel, gyertyákkal, töklámpásokkal díszítik a házukat, hogy a hagyomány szerint azokkal űzzék el a túlvilági lényeket. A gyerekek szellemeknek öltöznek, házról házra járnak, aprópénzt vagy édességet kapnak ajándékba. Nálunk a halloweeni kántálás nem terjedt el, viszont évről évre egyre több helyen szerveznek halloweenpartikat.
Mit mond az egyház
Az egyház véleménye megoszlik a halloweenről. Számos pap elítéli, mondván: ellenkezik a katolikus egyház tanításával. „A halloween olyasmit kínál, ami ünnepli a halált, kihangsúlyozza a félelmet, az erőszakra és a bántalmazásra irányítja a figyelmet. A jelmezek akkor igazán érdekesek, ha minél nagyobb szörnyetegeket ábrázolnak. Csakhogy a szenvedésből nem szabad viccet csinálni” – véli egy katolikus pap. Hozzátette: ez a pogány ünnep nem kismértékben kötődik az okkultizmushoz és a sátánimádathoz, ami nevetségesnek tűnhet, ám ezt modern korunkban sem szabad alábecsülni.
A halloween kifejezés NagyBritanniából és Írországból származik, a hallows szóval a szenteket jelölték. Az „All Hallows Even” vagy „Hallowe’en” azt jelenti: minden szent ünnepének az előestéje. A katolikus pap szerint nem kell félni a halloweentől, hanem történelmi összefüggéseiben kell látni, és fel kell fedezni benne a keresztény szellemet. „Természetesen a katolikusok is megünnepelhetik a halloweent, hiszen ez a mi ünnepünk, a mindenszentek! A kérdés inkább az, hogyan ünnepeljünk” – magyarázta az atya, aki saját halloweenpartit szokott szervezni a gyerekeknek, ahonnan nem hiányozhatnak a tökök, az álarcok, a gyertyák, az édesség, a tánc, közben beszélgetnek a szentekről is. A mulatság után átvonulnak a templomba, ahol a szentmise sejtelmes gyertyafénynél zajlik, majd a parti a templomkertben szokott folytatódni, amelyet rendszerint töklámpásokkal díszítenek.
Az etnológus véleménye
A Tudományos Akadémia etnológusa szerint az Amerikából beszivárgott halloween nem veszélyezteti az Európában megszokott mindenszenteket, sem a halottak napját. Az előbbi ugyanis elsősorban munkahelyi és iskolai bulik formájában terjed, az utóbbiak pedig továbbra is meghitt családi ünnepnek számítanak. „A buli legfeljebb 5-6 óráig tart, és utána az emberek képesek lecsendesedni, a halloweentől függetlenül megemlékeznek halott szeretteikről. A család elsőbbséget élvez, és a november eleji ünnepkör az az időszak, amikor a családtagok együtt vannak, együtt emlékeznek” – szögezte le az etnológus.
Virtuális temetők
A klasszikus temetőbe járás hagyománya a pszichológus szerint sem a halloweeni partik terjedése miatt kezd a háttérbe szorulni, hanem az emberek egyszerűen elkényelmesedtek. Mivel az ünnepeknek egyébként sem csak a formális temetőlátogatásról kellene szólniuk, azaz nem az a lényeg, hogy minél díszesebb koszorút, vagy minél több gyertyát helyezzünk el a sírokon, hanem a megemlékezés a fontos, egyesek eleve kihagyják a temetőt, csak otthon gyújtanak gyertyát, vagy néhányan még úgy se, hanem online intézik el a dolgot.
Az internet korában ugyanis egyre terjednek a virtuális temetők. Eleinte az online sírhelyeken csak gyertyákat lehetett gyújtani, koszorút lehetett elhelyezni, de az emberek növekvő érdeklődésére fokozatosan bővítik a szolgáltatásokat. „Az emberek azért is választják inkább az internetes temetőt, mert elkényelmesedtek. Egyszerűbb leülni a számítógéphez, ráklikkelnek a virágcsokorra, pár gyertyára, és ezzel megnyugtatják a lelkiismeretüket, hogy teljesítették a kötelességüket”.
Az online temető az interneten keresztül elérhetőek, lehet gyertyát gyújtani és koszorút elhelyezni.A több éve működő online temetőkben több mint száz ezren élnek az online lehetőséggel.
Az idősebbek és a konzervatívabbak ódzkodnak a virtuális temetőktől, egyesek szerint így nem lehet megadni a kellő tiszteletet halottainknak. Az etnológus szerint azonban nem szabad elhamarkodottan ítélkezni.
Szerinte az ünnepek alatt a legfontosabb a megemlékezés, nem a materiális dolgok elhelyezése.
