forrás: MTI, kép: erdely.ro
Potápi Árpád azt mondta, segíteni kell a határon túli magyarság gazdasági felzárkózását.
A Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára Csátalján, a trianoni békediktátum 95. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen beszélt.
Ha ezt a munkát a következő években el tudjuk végezni, akkor beszélhetünk arról, hogy újra meg tudtunk kapaszkodni itt a Kárpát-medencében – hangsúlyozta az államtitkár. Potápi Árpád szavai szerint, ha a munkát elvégezték, ,,akkor beszélhetünk arról, hogy a jeles és dicső múltunk mellett van jelenünk és van előremutató jövőnk”. Leszögezte, hogy ehhez a közösségerősítő munkához szükség van a nemzeti összetartozás napjára is.
A nemzetpolitikáért felelős államtitkár úgy fogalmazott: a haza nemcsak a mostani határokon belüli Magyarországot jelenti, hanem a világ különböző pontjain élő magyar embereket, magyar közösségeket is.
Bayer Zsolt író, publicista beszédében kiemelte: ha csak ,,múltunkban és sebeinkben vájkáló emléknapként” tartjuk meg június 4-ét, akkor csak annyi értelme van, hogy az emlékezet megmarad.
A hosszú 20. századból vannak olyan történelmi példák előttünk, amelyekre támaszkodni lehet, amelyekből meríteni lehet, amelyek azt üzenhetik június 4-én is, hogy „Trianon ide vagy oda, de csodát tudunk tenni” – fogalmazott.
Emlékeztetett arra, hogy a vesztett szabadságharc és a Bach-korszak utáni kiegyezést követően ez a nemzet képes volt igazi csodát tenni, évszázadok lemaradását két és fél évtized alatt bepótolni. Majd a vesztes világháború és a trianoni iszonyat után másodszor is képes voltunk a csodára a bethleni konszolidációval a klebelsbergi iskolarendszerrel – mondta.
Bayer Zsolt úgy fogalmazott: elveszett az ország kétharmada és a nemzet kétharmada, és ha ennek ellenére gyakorlatilag közép-európai nagyhatalommá tettük ezt az országot, akkor nem igaz, hogy most nem vagyunk képesek harmadszor is csodát tenni.
Samu István, a felvidéki Magyar Közösség Pártjának elnökségi tagja hangsúlyozta, hogy minden nehézség ellenére ,,jó magyarnak lenni”, és arra kért minden magyart, hogy ,,építsünk együtt egy közös jövőt”.
Péter Csaba, az Ukrajnai Magyar Demokrata Párt elnöke a kárpátaljai magyarok köszönetét tolmácsolta azért a segítségért, amelyet az anyaország lakói nyújtottak a háborúval sújtott országban élőknek.
Bíró Zsolt, az erdélyi Magyar Polgári Párt elnöke hangsúlyozta, hogy minden ,,asszimilációs kényszer” ellenére a magyarok többsége szülőföldjén marad. Kiemelte: az Orbán-kormány tevékenységének köszönhetően ,,ma már csak közös magyar ügyek vannak” és „minden magyar felelős minden magyarért”.
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke szólt arról, hogy a kommunista rezsim a ,,nemzet immunrendszerét” gyengítette le.
Megemlékezést tartottak a pozsonyi Csemadokban a Nemzeti összetartozás napján
A legnagyobb felvidéki magyar kulturális-közéleti szervezet székházában ünnepélyesen nyitották meg az „Érintkezések” címet viselő, magyar utazók és felfedezők – köztük Kőrösi Csoma Sándor, Magyar László, Vámbéry Ármin és mások – életművét bemutató dokumentumkiállítást.
Mindig voltak a nemzetnek olyan tagjai, akik nehéz időkben is egyetemes értékeket tudtak teremteni – mutatott rá Sógor Csaba európai parlamenti képviselő, a kiállítás ötletgazdája a tárlatmegnyitón mondott beszédében. Kiemelte: ez a tény azt az üzenetet is magában hordozza, hogy a külhoni magyarságnak megmaradása és sikeressége érdekében meg kell mutatnia környezetének, miért érdemes szeretni és védeni ezt a közösséget.
A rendezvény második szakaszában Csáky Pál (MKP) és Sógor Csaba (RMDSZ) európai parlamenti képviselők a külhoni magyarság aktuális helyzetét és problémáit, illetve boldogulási lehetőségeit elemezték.
Az eszmecsere során a két képviselő olyan kérdéseket érintett, hogy miképpen élik meg az erdélyi és a felvidéki magyarok az anyaországon kívüli létet, ezeknek a közösségeknek az utóbbi évtizedekben kimutatott létszámfogyatkozását, politikai és egyéb megosztottságukat, valamint viszonyukat a többségi nemzettel abban az országban ahol élnek.
A Trianon után létrehozott nemzetállamok nem a kisebbségeik megóvása, hanem azok felszámolása érdekében jöttek létre és ez a viszonyulás mindmáig érezhető – értett egyet az utóbbi témát elemezve Csáky Pál és Sógor Csaba. Rámutattak: ma, amikor ezekre a nemzetállamokra – konkrétan Romániára és Szlovákiára – európai uniós és NATO csatlakozásuk után már nem nehezedik megfeleltetési kényszer, a korábbinál is kevesebb motivációjuk van arra, hogy tegyenek valamit kisebbségeik megóvása érdekében.
Az erdélyi illetve a felvidéki magyarság létszámfogyatkozásának jelenségével kapcsolatban Sógor Csaba egyértelműen a szórvány és szigetmagyarság minden eszközzel való megtartása mellett foglalt állástt. A létszámfogyatkozás megállításának célja kapcsán pedig úgy vélekedett: „sajnos még a múltat siratjuk és nem találtuk meg a megoldást.”
Csáky Pál a külhoni magyarság megosztottságával összefüggésben azt hangsúlyozta: a magyar közösségek rdélyben és a Felvidéken tapasztalható – politikai pártokhoz való hovatartozás mentén megjelenő – megosztottsága egymástól teljesen eltérő helyzetet mutat. Míg Erdélyben magyar érdekeket képviselő pártok közti versenyről van szó, addig a Felvidéken a vegyespárt megjelenésével olyan veszélyes precedens jött létre, aminek negatívumai a jövőben akár Erdélyben is megmutatkozhatnak.
