vg.hu 2015. 2015. 4. 24. 19:42
Közélet » Társadalom
Szegényesebb fogyasztás és jóval alacsonyabb jövedelem jellemzi a romákat a Tárki felmérése szerint. A romák közel kétharmada tartozik az alsó osztályba.
Mik ezek?
A roma identitásúak fogyasztása szegényesebb, jövedelmük alacsonyabb és az ország hátrányosabb részein élnek – derül ki a Tárki felméréséből (pdf-ben itt elérhető, 192-197. oldal).
A 2014-es adatok szerint a minta 4,6 százaléka, vagyis 3303 főből 153 fő vallotta magát cigány származásúnak. A legnagyobb az arány az Észak-Alföldön, ahol a megkérdezettek 10 százaléka mondta azt, hogy van roma identitása. Budapesten 2, a megyeszékhelyeken 1, az egyéb városokban 6, a községekben 7 százalék volt a magukat romának vallók aránya.
A kutatás szerint a romák közel kétharmada, egész pontosan 65 százalékuk tartozik az alsó osztályba. Az egy főre jutó éves háztartási jövedelem egy roma háztartásban évi 560 ezer (vagyis havi 46 ezer) forint, míg a nem roma háztartásoknál ez az adat több, mint kétszer ekkora, 1,3 millió forint.
A cigányok és a nem cigányok fogyasztásbeli különbségeit iskolai végzettség szerint bontva vizsgálták a kutatók. A legfeljebb nyolc általánost végzettek körében szignifikáns különbséget találtak abban, hogy mennyit költenek átlagosan közlekedésre, telefonszámlára, televízióra, szórakozásra, sportra és üdülésre. A romák mindegyik fogyasztási cikkre átlagosan kevesebbet költenek, közlekedésre, telefonra és televízióra körülbelül a felét annak, mint a nem romák. A szabadidőhöz kapcsolódó fogyasztási cikkekben a különbség sokkal nagyobb. Minél kisebb egy település, a sportra, szórakozásra és üdülésre fordított összegek annál alacsonyabbak, de a teljes mintához képest az alacsony iskolai végzettségűek jóval kevesebbet költöttek: a községekben élők szórakozásra átlagosan negyedévente 4605, sportra 1094, üdülésre pedig évente 20 907 forintot költöttek, a legfeljebb 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezők fogyasztása pedig még ennél is sokkal alacsonyabb.
A kutatás megdöbbentő adatokat közöl az iskolai végzettségekről – igaz, ezen a ponton is fontos megemlíteni, hogy viszonylag kis mintán dolgoztak. A 153 megkérdezett 82 százaléka legfeljebb a nyolc általánost végezte el, 17 százalékuknak pedig szakmunkás képzettsége van. Ez együtt 99 százalék – azaz mindössze 1 százalék volt a magasabb iskolai végzettségű. (A 3150 megkérdezett nem roma közt 50 százalék volt a legalább középiskolai érettségivel rendelkezők, 30 százalék a szakmunkások, és 20 százalék a legfeljebb nyolc általánost végzők aránya.)
Érdekes kérdés az is, hogy a roma identitásúak közül kik mondják azt, hogy a roma az elsődleges identitásuk, és kik azok, akik másodlagosan tekintenek magukra romaként. A magukat elsődlegesen romának érzők Észak-Magyarországon, az Észak-Alföldön és a Dél-Dunántúlon élnek inkább, míg a másodsorban roma identitásúak Észak-Alföld mellett Közép-Magyarországon és Budapesten laknak leginkább. A Budapesten élő romák nagyrészt inkább másodlagos identitásként vallják magukat romának, az elsődlegesen magukat romának tartók inkább városokban vagy községben élnek. A magukat elsődlegesen romaként jellemzők nagyobb arányban sorolták magukat inkább az alsó társadalmi osztályba tartozók közé, illetve alacsonyabb jövedelemmel rendelkeztek, mint azok, akiknek a romaság inkább másodlagos identitásként volt jelen. 2015. 4. 24. 19:36|Utolsó módosítás: 2015. 4. 24. 19:42|Közélet » Társadalom
Szegényesebb fogyasztás és jóval alacsonyabb jövedelem jellemzi a romákat a Tárki felmérése szerint. A romák közel kétharmada tartozik az alsó osztályba.
Mik ezek?
A roma identitásúak fogyasztása szegényesebb, jövedelmük alacsonyabb és az ország hátrányosabb részein élnek – derül ki a Tárki felméréséből (pdf-ben itt elérhető, 192-197. oldal).
A cikk a hirdetés után folytatódik
A 2014-es adatok szerint a minta 4,6 százaléka, vagyis 3303 főből 153 fő vallotta magát cigány származásúnak. A legnagyobb az arány az Észak-Alföldön, ahol a megkérdezettek 10 százaléka mondta azt, hogy van roma identitása. Budapesten 2, a megyeszékhelyeken 1, az egyéb városokban 6, a községekben 7 százalék volt a magukat romának vallók aránya.
A kutatás szerint a romák közel kétharmada, egész pontosan 65 százalékuk tartozik az alsó osztályba. Az egy főre jutó éves háztartási jövedelem egy roma háztartásban évi 560 ezer (vagyis havi 46 ezer) forint, míg a nem roma háztartásoknál ez az adat több, mint kétszer ekkora, 1,3 millió forint.
A cigányok és a nem cigányok fogyasztásbeli különbségeit iskolai végzettség szerint bontva vizsgálták a kutatók. A legfeljebb nyolc általánost végzettek körében szignifikáns különbséget találtak abban, hogy mennyit költenek átlagosan közlekedésre, telefonszámlára, televízióra, szórakozásra, sportra és üdülésre. A romák mindegyik fogyasztási cikkre átlagosan kevesebbet költenek, közlekedésre, telefonra és televízióra körülbelül a felét annak, mint a nem romák. A szabadidőhöz kapcsolódó fogyasztási cikkekben a különbség sokkal nagyobb. Minél kisebb egy település, a sportra, szórakozásra és üdülésre fordított összegek annál alacsonyabbak, de a teljes mintához képest az alacsony iskolai végzettségűek jóval kevesebbet költöttek: a községekben élők szórakozásra átlagosan negyedévente 4605, sportra 1094, üdülésre pedig évente 20 907 forintot költöttek, a legfeljebb 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezők fogyasztása pedig még ennél is sokkal alacsonyabb.
A kutatás megdöbbentő adatokat közöl az iskolai végzettségekről – igaz, ezen a ponton is fontos megemlíteni, hogy viszonylag kis mintán dolgoztak. A 153 megkérdezett 82 százaléka legfeljebb a nyolc általánost végezte el, 17 százalékuknak pedig szakmunkás képzettsége van. Ez együtt 99 százalék – azaz mindössze 1 százalék volt a magasabb iskolai végzettségű. (A 3150 megkérdezett nem roma közt 50 százalék volt a legalább középiskolai érettségivel rendelkezők, 30 százalék a szakmunkások, és 20 százalék a legfeljebb nyolc általánost végzők aránya.)
Érdekes kérdés az is, hogy a roma identitásúak közül kik mondják azt, hogy a roma az elsődleges identitásuk, és kik azok, akik másodlagosan tekintenek magukra romaként. A magukat elsődlegesen romának érzők Észak-Magyarországon, az Észak-Alföldön és a Dél-Dunántúlon élnek inkább, míg a másodsorban roma identitásúak Észak-Alföld mellett Közép-Magyarországon és Budapesten laknak leginkább. A Budapesten élő romák nagyrészt inkább másodlagos identitásként vallják magukat romának, az elsődlegesen magukat romának tartók inkább városokban vagy községben élnek. A magukat elsődlegesen romaként jellemzők nagyobb arányban sorolták magukat inkább az alsó társadalmi osztályba tartozók közé, illetve alacsonyabb jövedelemmel rendelkeztek, mint azok, akiknek a romaság inkább másodlagos identitásként volt jelen.
Kép: Google;
