Ezt támasztja alá a tudósok megállapítása, mely szerint az egyiptomi múmiákban szinte nyoma sincs a betegségnek.
A rák egy ember által létrehozott betegség, amit a modern élet túlzásai táplálnak! Ez a kijelentés egy ősi maradványokon végzett tanulmányon alapul.
A daganatok a legutóbbi időkig ritkák voltak, amikorra a szennyezés és a rossz táplálkozás vált fő problémává. Erre jutottak a múmiák, fosszíliák és a klasszikus irodalmat felülvizsgálva.
A rák eredetének jobb megértése elvezethet a betegség eredményesebb kezeléséhez, ami milliók életét követeli szerte a világon. Egy ősi társadalomban a sebészi beavatkozásnak minden esetben nyoma kellett, hogy legyen, ami bizonyíték lett volna a rákra.
A rosszindulatú daganatok látszólagos hiánya a múmiákban azt mutatja, hogy ritkaság volt az ókorban, azt jelezve ezzel, hogy a rákot okozó tényezők a modern, iparosodott társadalmakra korlátozódnak.
A tudósok nyomon követték a rák gyökereit, elemezték a betegségre való lehetséges utalásokat a klasszikus irodalomban, és megvizsgálták a leletekben és a mumifikálódott testekben található jeleket is. A több száz egyiptomi múmiából vett szövetminta ellenére, amit rehidratáltak és mikroszkóp alá helyeztek, csupán egyetlen rákos eset nyert megerősítést.
Ez a kísérletek ellenére azt mutatja, hogy a daganatok a mumifikálás következtében még jobban megőrződnek, mint az egészséges szövetek. Elutasítva azt az érvet, hogy az ókori egyiptomiak nem éltek elég ideig ahhoz, hogy kialakuljon a rák, a kutatók rámutattak arra, hogy más, a korral járó betegségek, mint például az érelmeszesedés és a törékeny csontok okozta halál gyakran előfordult.
A rák fosszilis bizonyítékai is ritkák, a szakirodalom néhány tucat, többnyire vitatott példát ismer állatoknál. Még több ezer neandervölgyi csont tanulmányozása során is csupán egyetlen példát találtak a rák lehetőségére. Az ókori egyiptomi szövegekben a rákra vonatkozó bizonyíték szintén csekély, a problémákat nagyobb valószínűséggel okozta lepra vagy visszértágulat.
Az ókori görögök voltak valószínűleg az elsők, akik egy adott betegségként definiálták a rákot, és tettek különbséget a jóindulatú és rosszindulatú daganatok között. Az viszont nem világos, hogy ezt a betegség valódi növekedése jelezte, vagy a nagyobb orvosi ismereteknek volt köszönhető.
A 17. századból származik az első mell- és más rákműtétek leírása is. Az első jelentésekre a szakirodalomban a daganatok megkülönböztetéséről csupán az elmúlt 200 évben került sor, többek között a kéményseprők herezacskó rákjáról 1775-ben, és a tubák használók orr rákjáról 1761-ben.
Az iparosodott társadalmakban a rák a második halálok a szív-és érrendszeri betegségek után, de a régi időkben ez rendkívül ritka volt.
Nincs semmi a természetes környezetben, ami rákot okozhat, tehát ennek mesterséges betegségnek kell lennie, amit a szennyezés, valamint a táplálkozási és életmódbeli változások okoznak. A legfontosabb dolog a tanulmányokban, hogy történelmi áttekintést nyújt a betegségről. Egyértelmű a rákos megbetegedések aránya, mert teljeskörű az áttekintés. Több ezer évet vizsgáltak, nem csupán százat, és nagy mennyiségű adattal rendelkeznek.
Az ókori egyiptomi és az egész évezredből származó adatoknak világos az üzenete a modern társadalom számára: a rákot ember „alkotta”, és olyan valami, amivel lehet és kell is foglalkozni.
A tudósok azt mondják, hogy az egészséges táplálkozás, a rendszeres testmozgás és az egészséges testsúly megakadályozhatja a leggyakoribb rákbetegségek harmadát, talán őseink életmódja ezért is csökkenthette a rák kockázatát.
NÉZZE MEG A TUDÓSOK NYILATKOZATAIT A RÁKBETEGSÉGEK GYÓGYÍTÁSÁRÓL!
Forrás: Daily Mail