Vizsgálnák, hogy az elítélt a büntetés végrehajtása alatt tett-e bármit, ami az okozott sérelem jóvátételét szolgálja: többek között a megbánást és annak megnyilvánulásait is figyelembe kellene vennie a büntetés-végrehajtási bíróknak az elítéltek feltételes szabadlábra bocsátásának mérlegelésénél – írta a Magyar Hírlap szerdán az igazságügyi tárca előterjesztése alapján.
A szaktárca honlapján nyilvánosságra hozott előterjesztés szerint a büntetés-végrehajtási bírónak a vizsgálat során az elkövetett bűncselekményt, a kiszabott büntetést és a még végrehajtásra váró tartamot együttesen kell értékelnie, amely egyúttal viszonyítási alap is abban a tekintetben, hogy az elítélt a büntetés kiszabását követően milyen magatartást tanúsított – írta a lap, hozzátéve, hogy ez utóbbi körben a megbánásnak van kiemelkedő jelentősége.
A dokumentum szerint megbánásra utalhat az, hogy az elítélt a büntetés végrehajtása alatt tett-e bármit, ami az okozott sérelem, kár reparálását szolgálja a sértett irányába, ideértve a bűncselekménnyel okozott kár megtérítését, a megítélt polgári jogi igény teljesítését. Az előterjesztés fenntartja a börtönben tanúsított magatartás értékelését, ami alatt a végrehajtás rendjének való megfelelés, továbbá a reintegrációs programokban való előrehaladás értendő – olvasható a Magyar Hírlapban.
Forrás: MTI
