Először 2011-ben láttak ilyen telepet a Ráckevei Duna-ág alsó szakaszán. Egyre nagyobb számban megtalálható a part menti nádasokban, terjedésében jelentős szerepe van a madaraknak, valamint a szokatlanul meleg időjárásnak.
Egyre több az óriás mohaállat a Tisza-tóban, adta hírül a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság a Facebook oldalán.
Általában a mohaállatok sok millió éves múltra tekintenek vissza. A Tisza-tóban pár éve felfedezett és idén már szép számmal előforduló óriás mohaállatot (Pestinatella magnifica) azonban először megközelítőleg 150 éve fedezték fel Észak-Amerikában, hazánkban pedig először 10 éve Ráckeve környékén.
Az érdekességnek számító faj így jövevénynek számít, melynek jelenleg természetes ellenségét nem ismerjük.
Mivel évről-évre igen nagy számban képes túlélő képleteket létrehozni, elképzelhető, hogy a jövőben gyors szaporodásnak indul a nem túl bizalomgerjesztő érdekes faj a Tisza-tavon.
Az akár 40 centiméter átmérőt is elérő képződmény valójában nem egyetlen állat: ezernyi, mikroszkopikus méretű állatka telepe, amelyek helyhez kötötten élnek.
Egyre nagyobb számban megtalálható a part menti nádasokban, terjedésében jelentős szerepe van a madaraknak, valamint az utóbbi években kialakult szokatlanul meleg időjárásnak is. Jelenleg természetes ellenségük sem ismert.
Egyes szakértők szerint évtizedek múlva a nagy mohaállat átveszi a víz szerepét a Tisza-tóban, és a nagy mohaállat-telepek mellett lesz némi kis víz. Akkor a Tisza-tó praktikus neve: Nagy mohaállat-tó lesz!
magyarmezogazdasag nyomán,
