Forrás: MTI | 2015. 04. 10. 06:50:00
A tavalyi év reklámbevételeinek struktúrája alapján idén nem csökken a reklámbevétel – mondta a Napi Gazdaságnak a Magyar Lapkiadók Egyesületének (MLE) elnöke.
A Magyar Lapkiadók Egyesületének (MLE) elnöke szerint az idén stabilizálódhat a hazai lappiac és megállhat évek óta tartó bevételcsökkenése. Kovács Tibor az MTI-nek nyilatkozva közölte: az optimizmus alapja az, hogy a múlt év reklámbevételeinek struktúrája azt jelzi, idén nem csökken a reklámbevétel.
Hozzátette, az állami és a politikai hirdetési költések a printpiacon nem nőttek olyan mértékben, hogy az túlságosan magas bázist jelentene, miként a nagy nemzetközi sportesemények is kisebb mértékben lódították meg bevételeiket, mint más médiatípusokét, így ezen a piacon nem várható az előző évekhez képest nagy kiesés. Kovács Tibor megjegyezte: a kiskereskedelmi forgalom növekszik, és ha a gazdasági mutatók is javulnak, az azt feltételezi, hogy a reklámozási hajlandóság is legalább marad a jelenlegi szinten.
Ugyanakkor a bizonytalansági faktorok között említette a reklámadó szabályainak változását, a terjesztői piac várható átalakulását, valamint a vasárnapi nyitva tartás korlátozását, hozzátéve, a hazai lapfogyasztók 39 százaléka a hét utolsó napján is vásárolt újságot, és a vasárnap eladott lapok hozták az árus terjesztési bevétel 8-9 százalékát.
Kovács Tibor megemlítette: a kérdés az, hogy ezek a fogyasztók találnak-e elérhető közelségben olyan helyet, ahol vasárnap is megvehetik az újságot, másnapra teszik át a vásárlást vagy egyszerűen lemondanak róla.
Az MLE elnöke azt közölte: a tavalyi 6-7 százalék körüli példányszámcsökkenés ellenére a kiadói összbevétel alig lett kisebb, mivel ezt a helyzetet a kiadók az árképzéssel tudták kezelni, ez végeredményként a 2013-as évitől már csak két százalékkal elmaradó árbevételt eredményezett.
Az ágazat költségeit meghatározó tényezők között említette, hogy a hazai piacon működő kiadóknak továbbra is mindenképpen meg kell fizetniük a magyar nyelvű tartalom előállításának árát. A szállítás díjai fajlagosan emelkedtek – a terjesztési helyek átalakulása nyomán (dohánykereskedelem szabályozása) -, amit részben a csökkenő energiaárak ellensúlyoztak. A papír ára pedig ciklikusan változik – sorolta.
„Hitelessége és jelentős olvasótábora miatt a nyomtatott sajtó továbbra is megkerülhetetlen a hirdetési mixben” – jegyezte meg Kovács Tibor, hozzátéve, a printorgánumokban jóval kevesebb a fals információ. Ez nem véletlen, hiszen a különböző médiatípusok között a nyomtatott sajtó foglalkoztatja a legtöbb újságírót, szerkesztőt, és ha kell, mindig közlik a helyreigazítást is, nem csak eltüntetik a képernyőről az adott tartalmat.
Ennek is köszönhető, hogy 7,2 millió lapolvasó van Magyarországon. Ez a hirdetők számára is megkerülhetetlen érték, amit a reklámhatékonysági kutatások eredményei is alátámasztanak – közölte az MLE elnöke, kitérve arra is: az utóbbi évek trendje, hogy mind több nagy márka indít nyomtatott kiadványt, márkamagazint.
A médiapiac legnagyobb bevételét a sajtópiac csaknem 4000 vállalata realizálta 2014-ben. A több mint 100 milliárdos becsült bevételből 2014-ben 34,6 milliárd forint volt a hirdetési árbevétel, ezt egészítette ki még a mintegy 60 milliárdos értékesítési árbevétel. A printmárkák online megjelenéséhez köthető tevékenységek 5,6 milliárdot hoztak. Az iparág nyereségessége szakértői becslések szerint ezzel együtt sem haladja meg az átlagos 2-3 százalékos szintet.
